Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet törvényességi óvással támadott részében megalapozatlan és ehhez képest törvénysértő. (P. törv. V. 20 916/1975. sz„ BH 1976/9. sz. 401.) n. A személyek a) Cselekvőképesség 8. Ha a hagyatéki eljárás során érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastársa között, az állami közjegyző akkor jár el helyesen, ha megkeresi a gyámhatóságot eseti gondnok kirendelése végett, illetőleg — ha a gyámhatóság nem intézkedett — ügygondnok kirendelésével gondoskodik a kiskorú örökös megfelelő képviseletéről [6/1958. 170., 171. §,5 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. r. 2. §]. (P. törv. II. 20 219/1976. sz., BH 1977/3. sz. 115. — L. 535. sorszám alatt.) b) Az állam mint jogalany 9. Az állam elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezhet; a tulajdoni igényét az állam képviseletében a pénzügyminiszter érvényesítheti [Ptk. 27., 28., 170., 171. §,5 9/1969. (II. 9.) Korm. sz r. 2. §]. A perbeli beltelki telek a felperes tulajdona. Ezt az ingatlant az 1955. évet megelőző időtől kezdve állami vállalat használta, majd az 1955. június 25-én kelt megállapodással 1955. július 1. napján kezdődő hatállyal az alperesi vállalat használta más vállalattal közösen, üdülő céljára, 1958. május 26-tól pedig egyedül az alperes birtokolta. Az alperes az ingatlant egy szomszéd telekkel együtt használta, amelyre üdülőépületet, erre a telekre pedig zuhanyozókat építettek. A telekkönyvi tulajdonos nem lépett fel birtoklási igényével, bért sem követelt, de közterheket sem viselt. A gátépítési költséget is az alperes viselte. Üdülésre az alperes dolgozói használták az ingatlant. 1974. január 10-én az alperes kérte a kerületi tanácsot, hogy a kérdéses ingatlant mint elhagyott telket vegyék állami tulajdonba. Az igazgatási osztály megállapította, hogy a telekkönyvi tulajdonos ismert, évtizedek óta megszakítás nélkül ugyanazon a helyen lakik. Ezután a felek között tárgyalások indultak, az alperes bért is ajánlott fel, de megegyezni nem tudtak. Ezért került sor a perre. A felperes módosított keresetében 5 évre visszamenőlegesen és a kereset beadásától használati díj fizetésére kérte kötelezni az alperest. A kért összeget nem jelölte meg. Az alperes viszontkeresetében kérte megállapítani, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, így a Magyar Állam lett a tulajdonos az alperes pedig a kezelő. Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott, a viszontkeresetet elutasította. A másodfokú bíróság a per főtárgya tekintetében helyben hagyta az első fokú ítéletet. A jogerős ítélet indokolása szerint jogi személy elbirtoklás útján nem szerezhet tulajdont, mert sajátjaként való birtoklás csak fizikai személynél 5 A módosított szövegben 174. és 176. §. 22