Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A polgári jogi kárfelelősség szempontjából — a Ptk. miniszteri indokolásából is kitűnően — jogellenesnek kell tekinteni minden olyan magatartást, amely károsodásra vezet, kivéve, ha a károkozás jogellenességét jogszabály kizárja. Ebből a szempontból döntő az, hogy az alperes által jogellenesen — építési engedély nélkül — emelt építmény gyulladt ki, és hogy a tűz az alperes ingatlanáról terjedt át a felperes ingatlanára. Nem a tűz keletkezési oka tehát a meghatározó jelentőségű, hanem az, hogy a felperes kára az alperes ingatlanán keletkezett tűz átterjedéséből következett be. De tévedett az első fokú bíróság akkor is, amikor az okozati összefüggést a tűz keletkezésének oka és a felperest ért kár viszonylatában vizsgálta, mert az okozati összefüggés az alperes jogellenes építkezése és az építmény kigyulladása, valamint a károsító eredmény között áll fenn. Ezek után pedig abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az alperes úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, tehát vétlen-e a károkozásban, vagy pedig a terhére róható-e olyan magatartás (mulasztás, gondatlanság stb.), amely a kártérítési felelősség alóli kimentését kizárja. A per adatai alapján a másodfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperest az építmény kigyulladása vonatkozásában mulasztás terheli. Az alperes — tűzrendészeti szempontból is kifogásolható — építményeket emelt, amelyekre nem kapott sem építési, sem fenntartási engedélyt, s amelyek kigyulladása eredményezte végül is a felperes kárát. Az alperes tehát nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Az elvárhatóság a vétkesség elbírálásának társadalmi szempontja. Ebben a körben pedig azt kell vizsgálni, hogy adott körülmények között objektíve elvárható volt-e, hogy a károkozó a kár bekövetkezését megakadályozza. Ez pedig az alperes terhére mindenképpen megállapítható, mert az általa jogellenesen, engedély nélkül emelt építmények kigyulladása és leégése eredményezte a kár bekövetkezését. így tévedett az első fokú bíróság, amikor a keresetet elutasította, ezért ítéletét a fellebbezési bíróság a.Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest kötelezte a felmerült kár, valamint ennek a kár bekövetkezésétől kezdődő kamatai megfizetésére [Ptk. 359. § (2) bek.,68 PK 50. sz. állásfoglalás]. (Pécsi Megyei Bíróság 2. Pf. 20 649/1976. sz., BH 1977/8. sz. 325.) 137. Vasút és közút kereszteződésében bekövetkezett báleset miatti kárért KRESZ szabálysértés esetén fennáll a Magyar Államvasutak felelőssége, a jelzőtáblák szabálytalan elhelyezése miatt pedig a közút felügyeletét ellátó szervé is [Ptk. 339. § (1) bek., 346. §]. A felperes 1971. július 24-én kapott gépjárművezetői jogosítványt és 1973 novemberéig csak néhány alkalommal vezetett gépkocsit. A MERKÚR telepén a felperes 1973. november 23-án kísérője, I. K. je68 A 359. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést jelenleg a 360. § (2) bekezdése tartalmazza. 190