Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

nem szabályozták és nem tisztázható kellően a felek szerződéskori szándéka sem, akkor a törvény diszpozitív rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 334. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében, ha egy szolgáltatást többen követelhetnek, és a szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a reá eső részt lehet követelni és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy ha többen jogosultak a szerződés vagy jogszabály rendelkezése folytán nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni. A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbehelyezését valamennyiük javára. Az ítélkezési gyakorlat oszthatatlan szolgáltatásnak tekinti több személy által osztatlanul megvásárolt dolog vételárát. Ezért a II. és III. r. alperesek a nem osztható kötelezettségüket, azaz a vételár-hátralék megfizetését a Ptk. 334. §-ának (2) bekezdése értelmében — eltérő megállapodás hiányában — csak mindkét eladó kezéhez teljesíthették volna, kétség esetén pedig az öszszeget bírósági letétbe is helyezhették volna. A II. és III. r. alperesek azonban az említett törvényi rendelkezések megszegésével a teljes vételár-hátralékot az I. r. alperesnek fizették meg. A II. és III. r. alperesek tehát a felperessel szemben nem védekezhetnek eredményesen azzal, hogy ők az I. r. alperesnek teljesítettek, mert ez a teljesítés a felperes vonatkozásában hatálytalan. A Ptk. 227. §-ában foglalt rendelkezés a szerződő feleket a jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében együttműködésre kötelezi. A II. és III. r. alperesek ezt a kötelezettségüket is megsértették, amikor a felperes tiltakozását figyelmen kívül hagyták. Magatartásuk jogellenes és kártérítés alapja is lehetne, ha nem tudják magukat kimenteni azzal, hogy úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 318., 339. §). A kár megfelel annak az összegnek, amelyet az I. r. alperes a vételárból az elszámolás eredményeként a felperesnek köteles megfizetni, illetőleg amely összeg az I. r. alperestől nem hajtható be. (P. törv. II. 20 914/1975. sz., BH 1976/6. sz. 258.) 2. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és jogalap nélküli gazdagodásért a) A kártérítés általános szabályai 136. Építési engedély nélkül emelt, tűzrendészen szempontból is kifogásolható faépületben keletkezett tűz esetén a tulajdonos a szomszédos ingatlant ért kárért is felel (Ptk. 339. §). A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletében megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadja, téves azonban a járásbíróság jogi álláspontja és ennek alapján tévesen utasította el a felperes keresetét. Az irányadó tényállás szerint az alperes által építési engedély nélkül emelt faépítményben ismeretlen okból keletkezett a tűz, amely átterjedt a felperes ingatlanára és ott az igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleményében megjelölt 8101 Ft összegű kárt okozta. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt 189