Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

nem szabályozták és nem tisztázható kellően a felek szerződéskori szándé­ka sem, akkor a törvény diszpozitív rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 334. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében, ha egy szolgál­tatást többen követelhetnek, és a szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a reá eső részt lehet kö­vetelni és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A (2) be­kezdés pedig úgy rendelkezik, hogy ha többen jogosultak a szerződés vagy jogszabály rendelkezése folytán nem osztható szolgáltatást követelni, vala­mennyiük kezéhez kell teljesíteni. A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbehelyezését valamennyiük javára. Az ítélkezési gyakorlat oszthatatlan szolgáltatásnak tekinti több személy által osztatlanul megvásárolt dolog vételárát. Ezért a II. és III. r. alperesek a nem osztható kötelezettségüket, azaz a vételár-hátralék megfizetését a Ptk. 334. §-ának (2) bekezdése értelmében — eltérő megállapodás hiányában — csak mindkét eladó kezéhez teljesíthették volna, kétség esetén pedig az ösz­szeget bírósági letétbe is helyezhették volna. A II. és III. r. alperesek azon­ban az említett törvényi rendelkezések megszegésével a teljes vételár-hát­ralékot az I. r. alperesnek fizették meg. A II. és III. r. alperesek tehát a felperessel szemben nem védekezhetnek eredményesen azzal, hogy ők az I. r. alperesnek teljesítettek, mert ez a tel­jesítés a felperes vonatkozásában hatálytalan. A Ptk. 227. §-ában foglalt rendelkezés a szerződő feleket a jogok gyakor­lásában és a kötelezettségek teljesítésében együttműködésre kötelezi. A II. és III. r. alperesek ezt a kötelezettségüket is megsértették, amikor a felperes tiltakozását figyelmen kívül hagyták. Magatartásuk jogellenes és kártérí­tés alapja is lehetne, ha nem tudják magukat kimenteni azzal, hogy úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 318., 339. §). A kár megfelel annak az összegnek, amelyet az I. r. alperes a vétel­árból az elszámolás eredményeként a felperesnek köteles megfizetni, illető­leg amely összeg az I. r. alperestől nem hajtható be. (P. törv. II. 20 914/1975. sz., BH 1976/6. sz. 258.) 2. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és jogalap nélküli gazdagodásért a) A kártérítés általános szabályai 136. Építési engedély nélkül emelt, tűzrendészen szempontból is kifogá­solható faépületben keletkezett tűz esetén a tulajdonos a szomszédos ingat­lant ért kárért is felel (Ptk. 339. §). A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletében megállapított tény­állást ítélkezése alapjául elfogadja, téves azonban a járásbíróság jogi állás­pontja és ennek alapján tévesen utasította el a felperes keresetét. Az irányadó tényállás szerint az alperes által építési engedély nélkül emelt faépítményben ismeretlen okból keletkezett a tűz, amely átterjedt a felperes ingatlanára és ott az igazságügyi szakértő aggálytalan szakvélemé­nyében megjelölt 8101 Ft összegű kárt okozta. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt 189

Next

/
Thumbnails
Contents