Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

lésére nem kötelezhetők. A felperes ezzel szemben köteles viselni az alpe­resek sikeres fellebbezése folytán felmerült költséget [Pp. 78. §, 1/1973. (I. 24.) IM sz. r. 15. § (2) bek.]. Az első fokú bíróság ítéletének fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett része ellen emelt törvényességi óvás, amellyel az alpereseknek az elővásár­lási jogukról való lemondó nyilatkozatát ítélettel pótolta — alapos. Helyes a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában foglalt az a jogi ok­fejtés, hogy a joggal való visszaélés megállapításához szükséges, a Ptk. 5. §-ában megkívánt feltételek hiányoznak, mert a felperest nem érte olyan érdeksérelem, amely másképpen nem volt elhárítható. Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság arra is, hogy az elővásárlási jog gyakorlására a felhívás a Ptk. 373. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Leg­felsőbb Bíróság PK 9. sz. állásfoglalásában foglalt iránymutatás szerint tör­tént, és ha a jogosult a kitűzött határidő alatt nem nyilatkozott, akkor az eladó a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál az eladóra kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat ítélettel történő pótlására tehát nem volt szükség. (P. törv. I. 20 502/1975. sz., BH 1976/6. sz. 254.) 4. A jognyilatkozat ítélettel való 'pótlásának — az egyéb feltételek megléte mellett — csak jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása eseté­ben van helye [Ptk. 5. § (3) bek.]. A járásbíróság ítéletével a felpereseknek az általuk az alperesnek ajándé­kozott, illetőleg az alperesnek megvásárolt ingatlan vonatkozásában holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított, kötelezte az alperest az ingatlan hasz­nálatba adására, a perköltség megfizetésére, egyben elrendelte a földhivatal telekkönyvi részlegének a megkeresését a haszonélvezeti jog telekkönyvi bejegyzése iránt. ítéletében megállapította, hogy az alperesnek az a magatartása, amely nem teszi lehetővé, hogy a felperesek — mint ajándékozók — az ajándéko­zott ingatlant használják és hasznait szedjék, a Ptk.-nak a jogok gyakorlásá­ra és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó általános rendelkezéseit sérti, egyúttal joggal való visszaélésnek minősül, ezért a felpereseknek az ajándé­kozási, illetőleg az adásvételi szerződésben egyébként nem biztosított ha­szonélvezeti jogot engedélyezett és az alperes ..nyilatkozatát" a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ítéletével pótolta. A felpereseknek az ajándék visszakövetelése, illetőleg a szerződés jogi tévedésre alapított megtámadása iránti keresetét elutasította. A járásbíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést az ítélet megváltoztatása és a felperesek keresetének teljes egészében történő el­utasítása iránt. A felperesek az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérték. A megyei bíróság az alperes fellebbezését alaposnak találta, ezért a járás- , bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján egészében megvál­toztatta és a felperesek keresetét elutasította. Téves a járásbíróságnak az a jogi álláspontja, amelynek alapján a fel­pereseknek haszonélvezeti jogot biztosított, mert a bíróság ítélete szerző­déskötésre irányuló nyilatkozatot a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján nem pótolhat, de nincs olyan jogszabályi rendelkezés sem, amelynek alapján a járásbíróság a perbeli jogviszonyban haszonélvezeti jogot keletkeztethet. 16

Next

/
Thumbnails
Contents