Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

De téves a megyei bíróság ítélete abból a feltételezett helyzetből kiindulva is, hogy a motorkerékpár cseréjére valóban nincs lehetőség. Ez esetben ugyanis a jogszabály szerint a hibás termék visszaszolgáltatása fejében a teljes vételár illeti meg a felperest s — egészen kivételes helyzetektől eltekintve — nincs helye a vételár leszállításának azon az alapon, hogy a hibásnak bizonyult termék forgalmi értéke a vásárló által történt használat folytán csökkent. E vitás kérdés elbírálásánál ugyanis abból kell kiindulni, hogy az eladó, aki eredetileg hibás terméket szolgáltatott, a cserével voltaképpen csak a szerződés szerinti, tehát hibátlan termék szolgáltatására irányuló kötelezettségét teljesíti. A megyei bíróság jogi álláspontjának gyakorlati érvényesülése lényegében azt jelentené, hogy az eladó saját hibás teljesítésének hátrányos jogkövetkezményeit arra a vevőre hárítaná át, aki hibátlan áruk szolgáltatását feltételezve a maga részéről szerződésszerűen teljesített. Egyébként ez utóbbi következtetés helyességét támasztja alá az R. 1. §-a (3) bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek adásvétele esetén a jogszabályban foglalt rendelkezésektől a vásárló hátrányára kötött, eltérő megállapodás semmis. Az adott esetben tehát még a felek sem köthették volna ki érvényesen, hogy a termék visszavétele esetén az addigi rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett értékcsökkenést a vásárló köteles viselni. Ez a megállapodás ugyanis nyilvánvalóan ellentétben áll az együttes rendeletben a vásárló jogait és törvényes érdekeit biztosító rendelkezésekkel. Viszont más kérdés a rendeltetésszerű használat körén kívül bekövetkezett értékcsökkenés jogkövetkezményeinek elbírálása. A perben adat van arra, hogy a motorkerékpár feltehetőleg eldőlés következtében olyan károkat szenvedett, amelyek nincsenek összefüggésben a termék gyártási hibáival, illetőleg a garanciális javítások szükségességével. Az ilyen jellegű károsodásból beálló értékcsökkenés következményeit az általános kártérítési szabályok szerint viszont már a vevőnek kell viselnie. (P. törv. V. 21 240/ 1976. sz., BH 1977/10. sz. 434.) 116. A közös tulajdon megszüntetésénél a bíróságnak mindig vizsgálnia kell a felek törvényes érdekeit és az ezek megóvását szolgáló intézkedéseket hivátalból kell megtennie. A tulajdonjogát elvesztő tulajdonostársnak a megváltási összegre vonatkozó igényét is megfelelően biztosítani kell [Ptk. 250. § (2) bek.]. P. törv. II. 20 401/1976. sz., BH 1977/7. sz. 275. — L. 63. sorszám alatt.) g) A teljesítés ideje 117. Közös tulajdonnak magához váltás útján való megszüntetése esetén a megváltási ár fizetése és a megváltott ingatlan birtokba és telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében a feleket kölcsönös és egyidejű teljesítésre kell kötelezni [Ptk. 148. §, 280. §, PK 10. sz.]. (P törv. 20 761/1975. sz., BH 1976/11. sz. 496. — L. 66. sorszám alatt.) 175