Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

kisiparos által indított peres eljárás jogerős befejezésétől — a társasházközösség tagjait terhelte. Téves tehát a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a közös képviselőnek a követelése nagyobb részben időelőtti. A társasház közös képviselője által ugyanis az 1924. évi XII. tv. 10. §-ának (3) bekezdése alá eső képviselet során a jogi képviselet biztosításával és szakértői költség előlegezésével felmerült kiadásokat a társasház-közösség tagjai tulajdoni érdekeltségük arányában kötelesek előlegezni. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság — az alperest a 110 Ft erejéig marasztaló ítéleti rendelkezések érintetlenül hagyása mellett — a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet pedig részben megváltoztatva, az alperes terhére megítélt marasztalási összeget a rendelkező rész szerint felemelte. t A különböző költségek előlegezése nem azonos időpontokban történt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kamatfizetés kezdő időpontját az egyes részösszegek esedékességének figyelembevételével középidő alapulvételével, 1974. március 1. napjától kezdődően állapította meg. A másodfokú bíróság ítéletében 1974. február 1. napjától kezdődően havi 3%-os késedelmi pótlékot ítélt meg az alperes terhére. Ez az ítéleti rendelkezés azonban törvénysértő. A Ptk. 247. §-ának (2) bekezdése értelmében pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A Ptk.-nak ez a rendelkezése a kamatkorlátozó szabályok kijátszásának megakadályozását célozza. A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó „késedelmi pótlék" kikötése tehát jogszabályba ütközik, ezért függetlenül attól, hogy a társasház közgyűlése ilyen értelmű határozatot hozott, a törvénybe ütköző ez a hátrányos kikötés sem hatályosulhat. Más kérdés az, hogy ha a tulajdonostársakat a közös költségekhez való késedelmes hozzájárulás következtében a késedelmi kamat mértékét meghaladó kár éri, az általános polgári jogi szabályok alapján követelhetik káruk megtérítését. A felperesek azonban ilyen jellegű kár bekövetkeztére nem hivatkoztak, még kevésbé igazolták annak fennállását, ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperes kamatfizetési kötelezettségét a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések alapulvételével évi 5%-ban állapította meg. (P. törv. V. 20 438/1975. sz., BH 1976/9. sz. 403.) 115. Ha a jótállási kötelezettség teljesítéséért felelős kereskedelmi vállalat által eladott termék hibás, kicserélésére azonban lehetőség van, a vásárló a jogszabályok szerint őt megillető más, jótálláson alapuló jogot nem gyakorolhat. Ha viszont a termék visszavételére kerül sor, az addigi rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett értékcsökkenés az eladó terhére esik [Ptk. 248. §, 4/1969. (III. 30.) BkM—KGM—KipM—KkM—NIM sz. r. 1. § (3) bek., 4.§(1) bek. c) pont, 9. § (1) bek.].G0 A felperes az alperestől motorkerékpárt vásárolt. Az alperest a forgalomba hozott áruért a 4/1969. (III. 30.) BkM—KGM—KipM—KkM—NIM számú 60 L. a Ptk. 309. §-a új (2) bek. 173