Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A másodfokú ítélet indokolása szerint a felperes a kereset jogcímeként tévesen hivatkozott a jogalap nélküli gazdagodásra. A felperes követelésé­nek jogcíme ugyanis az, hogy az alperesek örökrészét annak idején meg­váltotta és ezért a kisajátítási kártalanítási összeg nem az alpereseket, ha­nem őt illeti meg. Ilyen címen azonban az alperesekkel szemben eredmé­nyesen nem léphet fel. Ez az igény ugyanis tulajdoni igény, a felperes vi­szont nem tulajdonos. A kártalanítási összeg reájuk eső részét tehát az al­peresek mint tulajdonosok jogosultak voltak felvenni. Az kérdés, hogy a semmis szóbeli megállapodásra tekintettel a peres felek majd hogyan számolják el egymás között a felperes által az alpereseknek kifizetett 16 000 Ft-ot, nem erre a perre tartozik. A felperes ugyanis nem terjesztett elő olyan kereseti kérelmet sem, hogy ha a bíróság a kártalanítási összeget nem ítélné meg, az alpereseket a tőle felvett 16 000 Ft visszafizeté­sére kötelezze. A jogerős ítéletnek a keresetet az alperesekkel szemben fejenként 8000 Ft és járulékai erejéig is elutasító rendelkezése ellen emelt törvényes­ségi óvás alapos. Az ügyben eljárt bíróságok álláspontja helyes abban a vonatkozásban, hogy a felperes nem szerezte meg az alperesek apai örökrészének tulajdon­jogát, mert a peres felek között létrejött írásbeli megállapodás nem felelt meg a Legfelsőbb Bíróság XXXV. sz. Polgári Elvi Döntésével módosított XXV. számú Polgári Elvi Döntésben meghatározott alaki kellékeknek és így a szerződés a Ptk. 365. §-ának (3) bekezdésére és a Ptk. 217. §-ának (1) be­kezdésére figyelemmel semmis. Semmis szerződés alapján pedig a felperes kötelmi jogcímet sem szerezhetett az alperesek által felvett kártalanítás összegére. Téves azonban az az álláspont, hogy a felperes részére ebben a perben általa az alpereseknek fizetett 16 000 Ft-ot és ennek járulékait sem lehet megítélni és hogy ez az igény csak külön perben érvényesíthető, mert erre irányuló kereseti kérelmet a felperes nem terjesztett elő. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és a Legfelsőbb Bíróság 7. számú Iránylvének 4. pontjában foglaltakból egyértelműen kitűnik, hogy érvény­telen szerződés esetén a bíróságnak a szerződéskötés előtt fennállott hely­zetet hivatalból kell visszaállítani. Ehhez kereseti vagy viszontkereseti ké­relemre nincs szükség. Ettől függetlenül azonban a felperes a fellebbezésé­ben az alpereseknek kifizetett összeg visszafizetése iránt elő is terjesztett kérelmet. Az ügyben eljárt bíróságok a fentiekkel ellentétes — de téves — állás­pontjuk folytán a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával kapcsolato­san tényállást nem állapítottak meg és az összegszerű kérdésekkel sem fog­lalkoztak. Ezt az új eljárásban kell megtenniük. (P. törv. I. 20 475/1976. sz., BH 1977/4. sz. 144.) 103. Ingatlan adásvételi szerződés érvénytelensége esetén az eredeti ál­lapot helyreállításának van helye; ha az érvénytelen szerződés alapján köl­csönös teljesítés történt, a visszakövetelési igény akkor válik esedékessé, amikor az igényt érvényesítő fél a kapott szolgáltatást megfelelően felajánl­ja [Ptk. 217., 237., 324., 350., 365., 474. §]. A telekkönyvi tulajdonos I. r. alperes a II. r. alperesnek szóban adott megbízást a felperessel adásvételi szerződés megkötésére. Az így kötött 158

Next

/
Thumbnails
Contents