Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

got a fenti körülmények tisztázása végett új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 361/1976. sz., BH 1977/5. sz. 188.) ^ 97. A vevő a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor tévedésben volt a gépkocsi forgalomban való részvételének időtartama és futás-teljesítménye tekintetében, és e lényeges körülményekre vonatkozó tévedését az eladónak a való tényekkel ellentétes tájékoztatása eredményezte [Ptk. 210. § (1) bek., 237. § (1), (2) bek., 368. §]. (P. törv. V. 21 090/1976. sz., BH 1977/10. sz. 432. — L. 94. sorszám alatt.) 98. A tévedéssel megtett szerződési nyilatkozat nem azonos azzal az esettel, amikor valamelyik fél többet teljesít, mint amennyi a szerződés álapján járt volna. Ez utóbbi esetben a többletteljesítés a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelhető [Ptk. 210. § (1) bek., 361. § (1) bek.]. A felek termékértékesítési szerződést kötöttek. Eszerint az alperes sertések átadására, a felperes pedig azok átvételére vállalt kötelezettséget. A 45 kg-on aluli súlyú sertések átvételi ára kg-onként 30 Ft, az ezt meghaladó súlyúaké kg-onként 24 Ft, a felperes állítása szerint 25 Ft volt. Az alperes 1975. január 24-én 17 db sertést adott át a felperes megbízottjának. Az állatok összsúlya 840 kg-ot tett ki. Két sertést az átvevő külön is lemért, ezek súlya 104 kg volt. Ebből 6 kg súlyt levonva, 98 kg „fizetősúly" után 24 Ft/kg áron az alperest 2352 Ft illette meg. A többi 15 sertés súlya 734 kg volt. Ebből 45 kg súlylevonással 689 kg „fizetősúly" alapján 30 Ft/kg árral számítva a felperes 20 670 Ft-ot számolt el az alperes javára, amelyből 3400 Ft előleg levonása után a felperes 17 270 Ft-ot fizetett ki az alperesnek. A felperes kereseti előadása szerint a súly kiszámítása tévesen történt. A kifizetés felülvizsgálása után felszólította az alperest 3395 Ft visszafizetésére. Az alperes ennek az összegnek a felét 1697,50 Ft-ot visszafizetett. A felperes a még fennálló további 1697,50 Ft visszafizetésére kérte az alperes kötelezését. Az első fokú bíróság az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta és 80 Ft perköltség megfizetésére is kötelezte. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította és a felperest kötelezte 250 Ft együttes első és másodfokú perköltség megfizetésére. ítéletének indokolása szerint tévedett az első fokú bíróság, amikor az alperest a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján marasztalta. A teljesítésre ugyanis a felek közötti szerződés alapján került sor, ezért a jogalap nélküli gazdagodás szabályait nem lehet alkalmazni. A felperes tévedés címén azt a szerződési nyilatkozatát támadhatta volna meg, amelyet a sertések átvételekor a mérés módjával az átlagsúly és az ellenérték meghatározásával kapcsolatban tett, és amelyet az alperes nyomban elfogadott. A felperes tévedése azonban nem volt lényeges, azt nem az alperes okozta és fel sem ismerhette, tehát a megtámadás sem lett volna eredményes. A téves kifizetést ugyanis csak a felperes pénzügyi osztálya észlelte, és voltaképpen csak a fellebbezési tárgyaláson lehetett a felperes tévedésének okát és követelésének pontos mértékét tisztázni. A mindkét fokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. 252