Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

Az eljárt bíróságok nem szerezték be a felek által megkötött termékértékesítési szerződést. így még az sem tisztázott, hogy a súlyhatáron felüli sertésekért a felperes milyen átvételi árat köteles fizetni. A szerződéssel kapcsolatos jogvita elbírálásához mellőzhetetlen lett volna a vonatkozó szerződés beszerzése. Nincs megnyugtatóan tisztázva az sem, hogy az alperes által átadott sertéseknek mi volt az átadáskori egyedi súlya, márpedig az átvételi ár szempontjából ennek van jelentősége. A per adatai szerint egyedi mérés nem történt. Arra, hogy minden átadott sertés súlya meghaladta a 45 kg-ot, csupán a felvásárlónak az iratokhoz csatolt igazoló jelentése tartalmaz adatot. Ezzel szemben az alperes azt állította, hogy a sertések között csak 5 db volt vagy lehetett a súlyhatáron felüli, és tanúkra is hivatkozott állításának alátámasztására. E körülmények tisztázása nélkül pedig nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperest milyen átvételi ár illette meg, s egyáltalán van-e visszakövetelési joga a felperesnek. A vita eldöntésénél jelentősége lehet egyébként annak is, hogy az alperes 1975. február 12-én kérte-e a sertések újabb mérését, s e kérelem teljesítését a felperes felvásárlási osztályvezetője milyen indokra hivatkozással tagadta meg. Az alperes az első fokú ítélet elleni fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a felek között már a keresetindítást megelőzően olyan megegyezés jött létre, amely szerint a vitás 3395 Ft fele összegének visszafizetésével az ügyet lezárják. Ha ilyen egyezség valóban létrejött a felek között, úgy a kereseti igény elbírálásánál ezt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha viszont az lenne megállapítható, hogy az alperes részére a felperes nagyobb összeget fizetett ki, mint amennyi a szerződés szerint járt volna, a kereseti követelés helytálló lehet. A másodfokú bíróság jogi álláspontja téves azért, mert azonos elbírálás alá vonja a tévedéssel megtett szerződési nyilatkozatot [Ptk. 210. § (1) bek.] azzal az esettel, amikor valamelyik fél többet teljesít, mint amennyi a szerződés alapján járt volna. Az előbbi esetben a szerződési nyilatkozatok orvoslása valóban a szerződés megtámadásával történhet. Az utóbbi esetben azonban akarati hibától mentes szerződésről van szó, s ilyen esetben nincs szükség a szerződés megtámadására. A többletteljesítés a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 361. § (1) bek.] visszakövetelhető. A többletteljesítés ugyanis már nem a szerződés alapján, hanem jogalap nélkül történt. A visszakövetelés érvényesítésének a ténybeli alapja nem a szerződés megszegése, hanem a szerződésben kikötött szolgáltatást meghaladó tartozatlan fizetés, s ehhez képest a többletteljesítést megszerző fél jogalap nélkül gazdagodna. Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a fenti körülmények tisztázása végett az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.]. (P. törv. V. 20 526/1976. sz., BH 1977/7. sz. 275.) 99. I. A szerződés téves feltevés alapján akkor is megtámadható, ha a szerződő felek tévedése olyan jövőben bekövetkező körülményre vonatko152