Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

munkája következtében a felperes 8412,33 Ft értékhez jutott, szemben az általa átadott 9000 Ft-tal". Miután pedig az alperest a bíróság megítélése folytán a szakértő által megjelölt egész vállalkozói díj megilleti, így a marasztalás összegét leszállította. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. Helytállóan állapította meg mindkét fokú bíróság azt, hogy az iparjogosítvánnyal nem rendelkező alperes által kötött szerződés érvénytelen. így a felek közötti jogvitát a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapulvételével kell elbírálni. Az alperes javára az általa és segítőtársa által végzett munka (szolgáltatás) ellenértéke címén csak olyan összeg számolható el a ténylegesen felmerült költségein és kiadásain felül, amely hasonló munka végzéséért a szakmunkást, illetőleg segédmunkást megilleti. Tévesen érvelt a másodfokú bíróság azzal, hogy ipar jogosítvánnyal rendelkező kisiparos a szakértő által kimutatott összegnél lényegesen magasabb vállalkozási díj mellett végezte volna el a munkát, így az alperes szolgáltatásának értékelésénél ebből kell kiindulni. Ilyen álláspont elfogadása azt jelentené, hogy az érvényes és az érvénytelen szerződés alapján végzett szolgáltatások és ellenszolgáltatások elszámolása azonos eredményre vezetne. Vagyis illetéktelen haszonhoz jutna az, aki ipar jogosítvány nélkül végez kisipari munkát, miután a kisiparosnál alacsonyabb rezsivel dolgozik. Ezért az elszámolás során azt kell vizsgálni, hogy az alperesnek az általa és segítő társa által teljesített munka végzésével kapcsolatban milyen kiadásai és költségei merültek fel, hány munkaórát dolgozott, s mennyi az elvégzett munka után számítható szakmunkás- (segédmunkás-) órabér. A tényleges kiadások közé tartozik az az általános jövedelemadó is, amelyet a 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet, illetőleg a 35/1971. (XII. 17.) PM számú rendelet értelmében a kisipari tevékenység után annak is fizetnie kell, aki érvénytelen szerződés alapján jutott jövedelemadó alá eső jövedelemhez. A kifejtettek alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróság ítélete megalapozatlan és egyben törvénysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezve a fenti körülmények tisztázása végett a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 050/1977. sz., BH 1977/12. sz. 542.) 90. 7. A nem saját telken való építkezéssel kapcsolatos lebonyolítási (szervezési) feladatokra vonatkozó megállapodás jogszabályba ütközik, ezért semmis [Ptk. 200. § (2) bek., 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. r. 4. § (5) bek.]. II. Az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjában esedékessé válik, tehát a visszaadásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van [Ptk. 237. §, PK 32. sz.]. Az alperes — az S. J. tulajdonában álló — ingatlanra lakóházépítéssel kapcsolatos szervezési tevékenységet fejtett ki. Ennek kapcsán 150 000 Ft-ot vett át a felperestől azzal a céllal, hogy azt az említett ingatlanon felépülő társasház kétszobás öröklakásának és egy örökgarázs tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges költségek fedezésére fordítja. Még mielőtt az építőközösség megalakult volna, annak tagjai az alperesnek adott megbízást meg140