Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

vényességi óvással megtámadott végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 172/1976. sz., BH1977/4. sz. 143.) e) Haszonélvezet 68. Ingatlan-illetőség tulajdonjogának a haszonélvező áltál történt megszerzése esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-illetőséget terhelő haszonélvezeti jogot törölni kell. A törléshez sem okiratra, sem kérelemre nincs szükség [1972. évi 31. sz. tvr. 15. §, Ptk. 155. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 85. §]. (P. törv. I. 20 070/1976. sz., BH 1976/11. sz. 504. — L. 546. sorszám alatt.) f) Telki szolgalom 69. í. A megjelelő közúttal össze nem kötött föld tulajdonosa igényelheti, hogy a szomszéd tűrje a földjén való átjárást. Arra azonban nem jogosult, hogy több megközelítési lehetőség esetén egyoldalúan válassza meg, melyik szomszédjának a földjén kíván átjárni [Ptk. 164. § (3) bek.].39 II. A jogi képviselő nélkül eljáró fél tájékoztatásának elmulasztása lényeges eljárásjogi szabálysértés [Pp. 3. § (1) bek., 252. § (2) bek.]. A gy-i tkvi betétben felvett 372/2. hrsz. 4 kat. hold 75 D-öl területű ingatlan az Egyesült Államokban élő T. Gy.-nek és feleségének volt a tulajdona. A felperes 1970. évben H. I.-től megvásárolta a 373/a—2. és a 373/b—2. hrsz. ingatlanok 629/1029 részét, amelynek keleti oldalán egy épület áll, ettől nyugatra pedig szőlőterület van. K. Gy. és felesége 1972. február 12-én eladták a 373/1. hrsz. alatt felvett ingatlant kk. K. N.-nek és kk. K. G.-nek. Ebben a szerződésben a felek megállapították, hogy az ingatlannak „közvetlen útja" nincs, de emberemlékezet óta a tőle délre húzódó közútról a déli szomszédok ingatlanán keresztül visz egy kocsiút ezekhez az ingatlanokhoz, és ezeken keresztül megközelíthetők a T.-féle ingatlanok is. A vevők tehát jogosultak lesznek ezt az utat használni, de egyúttal tűrni is kötelesek, hogy az északi szomszéd ezen az úton a saját ingatlanát megközelíthesse. Ezek az úthasználati jogok a telekkönyvbe nincsenek bejegyezve. Az alperesek osztatlan közös tulajdonosai a T. Gy.-től és feleségétől megvásárolt ingatlannak. Az alperesek ingatlanaikat birtokba kívánták venni, a felperes azonban saját ingatlanának északi részén rőzsekerítést létesített, ezzel területén az átjárást megakadályozta. Az alperesek birtokháborítás miatt panaszt terjesztettek elő a tanács vb szakigazgatási szervéhez, amely kötelezte a felperest az ingatlanán keresztül vezető szolgalmi út északi részén létesített rőzsekerítés eltávolítására úgy, hogy az úton történő átjárást ne akadályozza. A felperes keresetében az államigazgatási határozat megváltoztatását kér39 Ezt a rendelkezést a módosított szöveg 167. §-a tartalmazza. 114