Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

49. Beépített földrészletre, illetőleg e földrészlettől el nem különített területen levő épületre nem lehet önálló tulajdonjogot szerezni [Ptk. 97. §, 1972. évi 31. sz. tvr. 4. § b) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 1. § (1) bek. b) pont, 13. § (1) bek. 82. §]. A b-i tkvi betétben felvett házasingatlannak: M. I. a telekkönyvi tulajdonosa. A nevezett engedélyt adott B. J-nek és feleségének arra, hogy az említett ingatlanon két szobából, mellékhelyiségekből és garázsból álló, műszakilag elválasztott önálló lakást építhessenek. Az okirat szerint az újonnan épülő ház az építtetők tulajdona. Egyben M. I. hozzájárult ahhoz, hogy a felépített lakóházat önálló ingatlanként telekkönyvezzék és arra a tulajdonjogot az építtetők javára jegyezzék be. Az okirat szerint a „tulajdonos" a toldaléképület mindenkori tulajdonosa részére földhasználati jogot engedélyezett és hozzájárult ahhoz, hogy a földhasználati jogot az építtetők javára a telekkönyvbe bejegyezzék. B. J. és felesége az épületet felépítették úgy, hogy az új épület közvetlenül csatlakozik a régi épülethez. Majd a nevezettek az illetékes földhivatal telekkönyvi részlegéhez az iránt nyújtottak be kérelmet, hogy a telekkönyvi hatóság a toldalék épületet önálló ingatlanként telekkönyvezze és arra a tulajdonjogot és egyben a földhasználati jogot javukra egyenlő arányban jegyezze be. A telekkönyvi részleg a kérelmet elutasította. Határozata indokolásának lényege szerint az említett ingatlan M. I. tulajdona. Épület önálló telekkönyvezés tárgya csak akkor lehet, ha az épület tulajdonosát a föld területére földhasználati jog illeti meg [Ptk. 97. § (2) bek. c) pont és 150—154. §.]. A 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezés szerint megállapodáson alapuló földhasználati jogot csak az egész földrészletre lehet bejegyezni. A kérelem teljesítése azt jelentené, hogy a földhasználati jog a földrészleten már meglevő épületre is kiterjedne. Ez azonban ellenkeznék azzal az általános szabállyal, amely szerint ugyanazon a földrészleten levő több épületnek a telekkönyvben nem lehetnek különböző tulajdonosai. A kérelmezők a kerületi bíróságnál a földhivatal határozatának a megváltoztatását és azt kérték, hogy a bíróság rendelje el a földhasználati jognak — továbbá az épületre tulajdonjoguknak — a bejegyzését. A kerületi bíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a földhivatal határozatát megváltoztatta és a kérelemnek helyt adott. A végzés indokolása szerint a bejegyzés jogszabályba nem ütközik, mert a tulajdonos megszorítás nélkül engedélyezett földhasználati jogot az építtetők részére, s a jogszabály nem írja elő, hogy a használat tárgyának üres teleknek kell lennie. Így a földhasználati jog bejegyzését nem akadályozza az, hogy a földrészleten épület van. A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 97. §-ában foglalt rendelkezés szerint az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga — egyéb esetek mellett —, ha a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás így rendelkezik. Azt, hogy ilyen osztott (a föld tulajdonától az épületre elkülönült) tulajdonjog telekkönyvileg bejegyezhető-e, az ingatlannyilvántartás szabályai szerint kell elbírálni. Az 1972. évi 31. sz. tvr. 4. §-ának b) pontja és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint önálló ingatlanként 72