Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

kell nyilvántartani az épületet akkor, ha az nem a földtulajdonos tulajdona. A hivatkozott MÉM rendelet 82. §-a értelmében azonban az épületnek önálló ingatlanként való bejegyzése esetében a földrészlet tulajdoni lapján földhasználati jogot kell bejegyezni. A földhasználati jogot az épülethez szükségképpen hozzátartozó földrészletre lehet bejegyezni, mégpedig a rendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében csakis az egész földrészletre. Ebből következik, hogy beépített földrészletre, illetőleg ettől a földrészlettől el nem különített területen levő épületre nem lehet önálló tulajdonjogot szerezni. A kérelem tehát csak akkor volna teljesíthető, ha az ingatlant vázrajzilag megosztják és az új épülethez hozzátartozó önálló földrészletet alakítanak ki, amelyre — mint egészre — a földhasználat telekkönyvileg bejegyezhető. Ennek lehetősége azonban az építésügyi szabályoktól függ. A kérelmezők azonban megosztási vázrajzot az eljárás során nem csatoltak, a földhivatali határozat így törvényszerű. (P. törv. V. 20 723/1974. sz., BH 1975/8. sz. 362.) b) A tulajdonjog tartalma és védelme 50. Közeli hozzátartozók között a megvalósítani kívánt cél érdekében munkával, anyagi hozzájárulással vagy mindkettővel szerzett vagy létrehozott vagyontárgyaknak a közreműködéssel arányos hányadára tulajdoni igény keletkezik, s a résztulajdonost a használat joga megilleti (Ptk. 99., 140., 141 §.). Az alperes a felperesnek és az 1970 januárjában meghalt feleségének gyermeke. Az alperes — aki 1951 óta a Magyar Posta alkalmazottja — már régebben kivált a szülői házból. A perbeli időben K-n lakott, távbeszélőkezelő munkakörben dolgozott. 1963-ban 1170 Ft, 1964-ben 1220 Ft volt a havi keresete. A felperes 1962-ben történt nyugdíjba meneteléig V-n erdész volt, havi 1600 Ft fizetéssel. Munkáltatójától a természetben fa-járandóságon felül 1 kat. hold kaszálót, 1 kat. hold szántót és 600 D-öl kertet kapott illetményföldként. Ezek termésének felhasználásával jelentősebb mértékű állattenyésztést folytatott, szarvasmarhát és sertést tartott. Évente több bikát, esetenként üszőt és tehenet adott át szerződés alapján az állatforgalmi vállalatnak, sertéseket pedig magánszemélyek részére értékesített. E tevékenységét 1964 végéig folytatta. Az alperes az 1962. november 30-án kelt adásvételi szerződéssel az OTP útján a k-i telekkönyvi betétben felvett 141 •-öl területű házhelyet vásárolt az államtól 14 232 Ft vételárért. A vételárra, kezelési költségre és vagyonátruházási illetékre szükséges, összesen 17 160 Ft-ot a felperes és felesége bocsátották a rendelkezésére. A szándékuk az volt, hogy közös erővel a felperes és felesége jelentős anyagi hozzájárulásával az ingatlanon lakóházat építenek, a felperes és felesége ide költözik, és az alperessel együtt élnek. A megvásárolt ingatlanra a felperes és felesége holtig tartó haszonél73