Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét teljesen elutasította. [Pp. 253. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 135/1975. sz., BH. 1975/12. sz. 558.) 31. A nemesítő által előállított új növényfajtának az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez állami minősítés végett más személy által történt bejelentése nem valósít meg találmánybitorlást. A nemesítő a bejelentővel szemben a nemesítői jogosultságát egyéves jogvesztő határidő alatt a bíróság előtt érvényesítheti [Szt. 25. §, 21/1968. (VI. 21.) Korm. sz. r. 4., 8. §]. A felperes keresetlevelében előadta, hogy több éves kutatómunka és kísérletezés eredményeként különböző típusú kukoricahibrideket állított elő és azok leírását átadta az alperesnek az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez történő bejelentés végett. Az alperes azonban a bejelentéseket saját nevében tette meg, a felperes által előállított hibridkukorica vetőmagvak egy részét pedig kicserélte más vetőmaggal és a hibridvetőmagot eladta. E tényállás alapján a felperes találmány bitorlás megtörténtének megállapítását és az alperesnek a találmány további felhasználásától való eltiltását kérte. Az első fokú bíróság a végzésével a keresetet (helyesen: keresetlevelet) a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzésének indokai szerint a felperes az általa megjelölt növényfajtákra szabadalmi oltalmat nem kapott, nem is tett szabadalmi bejelentést. Következésképpen a szabadalombitorlásra alapított keresetet nem terjeszthet elő, az e címen előterjesztett kereset nyilvánvalóan alaptalan. A felperes az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróságnak új határozat hozatalára való utasítását kérte. Előadta, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet a szóban levő kukoricahibridek előállítójának az alperest tekinti. Az Intézet álláspontja folytán a bejelentésből származó minden jog és kötelezettség az alperest illeti meg, s a keresete arra irányul, hogy az alperes e jogokat ne gyakorolhassa, azokból anyagi hasznot ne húzhasson, minthogy a találmány nem tőle származik. A fellebbezés alapos. A becsatolt okiratokból megállapítható, hogy a szóban levő növényfajtákra sem a felperes, sem az alperes szabadalmat nem kapott, s nem is tettek szabadalom megadására irányuló bejelentést. E körülményre figyelemmel nyilvánvaló, hogy találmánybitorlás nem történt. Találmánybitorlás ugyanis az 1969. évi II. tv. (Szt) 25. §-a értelmében akkor forog fenn, ha valaki más találmányát jelenti be szabadalmaztatás végett. Az alperes azonban nem jelentette be a felperes által megjelölt növényfajtákat szabadalom megadása végett, találmánybitorlás tehát szóba sem jöhet. A kereseti kérelemből és különösen a fellebbezésből az állapítható meg, hogy a felperes az alperessel szemben valójában nem feltalálói jogokat vitat s a követelésének jogalapját tévesen jelölte meg találmány bitorlásban. A rendelkezésre álló adatok szerint az alperes a kukoricahibrideket az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez jelentette be. Ezt a bejelentést tartotta a felperes magára nézve jogsértőnek. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetnél történt bejelentés a 49