Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

alkalmazása folytán nagyobb hatásfokkal állítják elő. Az újítónak az újítás megvalósítójával szembeni díjigényét pedig nem érinti, hogy a megvalósító milyen pénzügyi forrásból fedezte a megvalósítás költségeit. így az adott esetben az újítók díjigénye szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a mészmű építésének költségeit az eredeti beruházási program szerinti összeg erejéig az állami költségvetés terhére fedezték. A Legfelsőbb Bíróság is elfogadta a szakértőnek azt a megállapítását, hogy a kemencék nem folyamatos üzemeltetése volt az oka a II. osztályú termékek számaránya kedvezőtlen alakulásának. Ezt a megállapítást egyébként az alperes által megjelölt szakirodalmi adatok is megerősítik. Ezért ezt a körülményt nem lehet az eredményt rontó tényezőként értékelni, mert a minőségromlás nem az újítás következménye, hanem annak, hogy az alperes a megnövekedett kapacitást nem használta ki — közömbös, hogy mi okból. Mind a beruházási költségekben, mind pedig az üzemeltetés költségeiben jelentkező megtakarítást illetően közömbös az is, hogy az alperesnél ráfizetéses a mésztermelés, mert ez utóbbi körülmény nem érinti azt, hogy a kemencék megépítésénél valóban volt megtakarítás, és az üzemeltetésük is kevesebb költséggel jár. A ráfizetés pedig nem hozható összefüggésbe az újítással, mert attól függetlenül ható okok következménye. Mindezekre figyelemmel az első fokú bíróság által megállapított újítási díj összegére vonatkozó fellebbezési támadásokat a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta. (Legf. Bír. Mf. I. 10 137/1974. sz., BH 1975/2. sz. 64.) 28. Az újítási díj mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg. Jogvita esetén tehát azt kell vizsgálni, hogy a jelek szerződési akarata a díjazás tekintetében mire irányult [57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r 2. § (3) bek., 7. § (3) bek., 19. §, Ptk. 208. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. III. 20 769/1973. sz., BH 1974/12. sz. 467. — L. 149. sorszám alatt.) ed) Találmányi jog 29. Annak eldöntésében, hogy a szabadalmazhatóság előfeltételei fennállnak-e. a magyar jogszabály rendelkezései az irányadók (1969. évi II. tv. 1—5. §). A bejelentő a „Súrl )dóbetét fékekhez és tengelykapcsolókhoz" című bejelentésére szabadalmj oltalom megadását kérte. Az Országos Találmányi Hivatal az 1971. május 13-án hozott határozatával a bejelentést az 1969. évi II. tv. 1—3. §-aira utalással — újdonság és haladás hiányában — elutasította. A bejelentés tárgyára újdonságrontónak talált egy NSZK és egy magyar szabadalmi leírást. A határozat ellen a bejelentő megváltoztatási kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Bíróság végzésével a megváltoztatási kérelmet elutasította. Az Országos Találmányi Hivatal határozatát helytállónak találta. Az első fokú bíróság végzése ellen — annak megváltoztatása és a bejelentés közzétételének elrendelése érdekében — a bejelentő fellebbezett. Egyben új korlátozott igénypont-sorozatot csatolt. A közzététel elrendelését ennek megfelelően kérte. A korlátozott igénypont-sorozat a bejelentés lé46