Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ségének a most említett jogszabály alapján való megállapítását azonban kizárja az, hogy a díjának megállapítására vonatkozó lektorátusi határozatot maga a felperes is elfogadta, a díjazás helyesbítését nem igényelte. E magatartása folytán előállott esetleges károsodását tehát a Ptk. 6. §-ának alkalmazása szempontjából nem lehet önhibáján kívül keletkezett károsodásnak tekinteni, ezért a szóban forgó törvényhely alapján sem igényelhet kártérítést. Ennélfogva szükségtelen volt annak tisztázása, hogy a felperest valójában érte-e károsodás vagy sem. (Legf. Bír. Pf. III. 21 032/1974. sz., BH 1975/9. sz. 412.) ec) Üjítói jog 25. I. Műszaki tartalmú újítás a géprendszeren belüli gépegységnek eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező, de a célnak ugyanúgy megfelelő géppel való helyettesítésére tett, megtakarítást eredményező javaslat [57/ 1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 2. §]. II. Technológus terhére az általa előterjesztett újítási javaslattal kapcsolatban nem lehet munkaköri kötelesség fennállását megállapítani, ha a fejlesztési feladatok megoldása nem tartozott a munkaköri kötelességei közé, és az újítás tárgykörébe tartozó megoldás kidolgozására külön utasítás alapján sem volt köteles [57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 2. §]. A felperesek technológusi beosztásban az alperesi vállalat egyik gyárának dolgozói. A gyáregységhez újítási javaslatot nyújtottak be „írezőgépek importszivattyúinak hazai szivattyúval való helyettesítése" címmel. A gyár egyszemélyi elbírálója a javasolt megoldást 1972. november 15-én kísérletre elfogadta. A kísérleteket a felperesek végezték el, s azok igazolták, hogy az általuk javasolt szivattyú az alperes által kooperációban készített írezőberendezésekben alkalmazható. Ezt követően az alperes a felperesek javaslatát üzemszerűen hasznosította és hét írezőberendezéshez a javaslat szerinti hazai gyártmányú szivattyút alkalmazott. A felek hasznosítási szerződést nem kötöttek, mert az alperesnek az volt az álláspontja, hogy a felperesek javaslata nem tekinthető újításnak. Azt azonban elismerte, hogy a javasolt megoldás hasznos eredménnyel járt és ezért a felpereseket jutalomban részesítette. Ezután a felperesek keresettel fordultak a bírósághoz, kérték annak megállapítását, hogy az általuk javasolt megoldás újítás, kérték továbbá az alperesnek a hasznos eredmény alapján újítási díj fizetésére kötelezését. A járásbíróság az ítéletével az alperest újítási díj fizetésére kötelezte. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a felperesek csupán egy ötletet vetettek fel: olyan javaslatot tettek az alperesnek, hogy egy külföldi gyártmányú gép helyett hazai gyártmányú gépet alkalmazzon. Ezáltal kétségtelenül megtakarítás érhető el, a javaslat azonban az újítás fogalmát nem valósítja meg s a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint sem tekinthető újításnak. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A per adatai alapján megállapítható, hogy az alperesi vállalat az NSZKbeli céggel kooperálva — az NSZK-cég által megadott műszaki előírások szerint — írezőgéprendszert gyárt és hoz forgalomba külföldön is. A ko40