Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ügyben az alapszervezete megbízottjaként járt el, ezzel a mulasztásával a felperesnek felesleges költséget okozott. Ezért az alperes pernyertessége ellenére köteles a Pp. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes illetékfeljegyzési joga miatt le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az államnak megfizetni [1/1973. (I. 24.) IM sz. rendelet 15. § (1) bek.]. (Szegedi Megyei Bíróság 1. Pf. 20 927/1974. sz., BH 1975/10. sz. 460.) db) Az egyesület 16. Az egyfelől a Pp. 396. §-ában említett szocialista szervezet, másfelől a) a sportegyesület, b) a vadásztársaság vagy c) az ügyvédi munkaközösség között keletkezett szerződési és egyéb polgári jogi per nem tartozik a Pp. XXV. fejezetében szabályozott gazdasági perek közé. A Pp. 365. §-ának (1) bekezdése értelmében a XXV. fejezetben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni a szocialista szervezeteknek az a)—c) pontokban foglalt egymás közötti pereiben. Azt pedig, hogy e rendelkezés alkalmazása szempontjából milyen szervezeteket kell szocialista szervezeteknek tekinteni, a Pp. 396. §-a határozza meg. Eszerint a Pp. alkalmazásában szocialista szervezet az állam, az állami gazdálkodó szerv és az állami költségvetési szerv, a szövetkezet, a szövetkezetek érdekképviseleti szerve, a szövetkezeti gazdálkodó szervezet, a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szervezet, illetőleg annak vállalata, valamint a gazdálkodó szervek társulása. A Pp. 365. §-a tehát csak a Pp. 396. §-ában felsorolt szocialista szervezetek egymás közötti pereire rendeli alkalmazni a XXV. fejezetben foglalt — a gazdasági perekre vonatkozó — külön eljárási szabályokat. Ezt kell szem előtt tartani annak elbírálásánál, hogy egyfelől a sportegyesület, a vadásztársaság és az ügyvédi munkaközösség, másfelől a Pp. 396. §-ában említett szocialista szervezet között keletkezett perben a Pp. XXV. fejezetében foglalt külön eljárási szabályokat vagy pedig az általános eljárási szabályokat kell-e alkalmazni. aj A testnevelés és a sport irányításáról szóló 1973. évi 9, számú törvényerejű rendelet 4. §-a szerint a sportegyesület a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából létrehozott szervezet, amelyre — a felügyelet tekintetében érvényesülő eltérésekkel — az egyesületekről szóló 1970. évi 35. számú törvényerejű rendeletet kell alkalmazni. Az 5. § (4) bekezdése a testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányításáról szóló 1968. évi 4. számú törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte. A testnevelés és a sport irányításának új szabályozása következtében a sportegyesületnek a többi egyesülettől való korábbi megkülönböztetése lényegileg megszűnt. A sportegyesület és a többi egyesület között különbség már csupán céljaik tekintetében van. A központi irányító szerv: az Országos Testnevelési és Sporthivatal, amely a Magyar Testnevelési és Sportszövetség helyébe lépett, azonban ugyanúgy a Pp. 396. §-a alá eső szocialista szervezet, mint az elődje volt és hasonlóképpen ilyen szocialista szervezetek a 10/1973. (IV. 1.) MT számú rendelet 2. §-ával életre hívott fővárosi és megyei sporthivatalok, valamint sportfelügyelőségek is. Az egyes sport26