Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ság jogi személyiséggel rendelkezne. Ebben az esetben ugyanis mind a jogosultat, mind a kötelezettet szocialista szervezetnek kellene tekinteni, ennélfogva a fizetendő illetéket az érvényesített követelés 0,5%-ában kellene megállapítani [a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendeletnek a 49/1972. (XII. 31.) PM sz. rendelet 9. §-ával megállapított 119/A. § (1) bek. c) pontja]. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fizetési meghagyást a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a Pp. 392. §-ának (2) bekezdése alapján a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadta. Eljárási illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság nem rendelkezett. A 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet — a 49/1972. (XII. 31.) PM sz. rendelet 9. §-ával megállapított — 119/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis a szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben nincs helye illetékfizetésre kötelezésnek, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. A szocialista szervezetek közötti fizetési meghagyásos — nemperes — eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátásának megtagadása megfelel a peres eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátás nélküli elutasításának. Mindkét intézkedésre ugyanis a Pp. 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén kerülhet sor. Ebből az is következik, hogy eljárási illeték fizetésének a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a fizetési meghagyás kibocsátásának megtagadása esetén sem lehet helye. [P. törv. I. 20 257/1974. sz., BH 1975/4. sz. 171.] 15. A szakszervezetek alapszerve jogi személy, meghatalmazás alapján a nevében és részére kötött szerződéssel az alapszerv válik jogosulttá, illetve kötelezetté (Ptk. 68., 219. §).2 Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert nem az ellen indított pert, akivel jogviszonyban áll és azt, akivel jogviszonyban áll, felhívás ellenére sem vonta perbe. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az alperesnek csak a felperes fellebbezésére adott észrevételéhez csatolt igazolásából állapítható meg, hogy az alperes a szakszervezet megbízásából — meghatalmazása alapján — vásárolta a felperestől az almát. Ezért az alperes cselekménye által a szakszervezet (alapszervezet) vált jogosulttá, illetve kötelezetté [Ptk. 219. § (2) bek.]. A Szakszervezetek 1971. május 4—8-án tartott XXII. Kongresszusa által jóváhagyott Alapszabályának 74. pontja értelmében az alapszervezetek jogi személyek. A 75. pont szerint a szakszervezeti jogi személyek tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. Helyesen járt el az első fokú bíróság, amikor az alperessel szemben előterjesztett keresetet jogviszony hiányában elutasította, ezért az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság helyben hagyta. Mivel az alperes csak a fellebbezési eljárásban igazolta, hogy a perbeli 2 Ezzel összhangban mondotta ki a Legf. Bír. P. törv. I. 20 257/1974. sz. határozata (BH 1975. áprilisi szám, 171. old.), hogy nincs olyan jogszabály, amely a szakszervezeti bizottságot jogi személyiséggel ruházta volna fel, tehát a szakszervezeti bizottság nem jogi személy. (L. 14. sorszám alatt.) 25