Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

álló lakóépület helyreállítását rendeli el, s a kötelezett az építési munkákat a jogerős határozatban megállapított határidőig nem vagy nem kellő mértékben végezteti el, azok elvégeztetéséről — a kötelezett költségére és veszélyére — az építésügyi hatóság gondoskodhat. Az így elrendelt és az építési hatóság által elvégeztetett munkák költségeinek a behajtása az államigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A felek által sem vitatott az a tény, hogy a perbeli vegyes tulajdonban álló lakóépület helyreállítása érdekében az építési munkákat nem az építésügyi hatóság végeztette el, hanem a társtulajdonosok egyike, a Magyar Állam ingatlanilletőségét kezelő ingatlankezelő vállalat [9/1969. (II. 9.) Korm. sz. r. 6. §]. Ehhez képest téves az első fokú bíróság végzésében foglalt az a megállapítás és az azon alapuló rendelkezés is, hogy a kereseti igény érdemi elbírálása az államigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A Ptk. 142. §-a tartalmaz rendelkezést arra, hogy a közös tulajdonban levő ingatlanok állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok elvégzése és költségviselése milyen feltételek mellett történhet. A felperes mint az állami ingatlanilletőség kezelő szerve végeztette el a perbeli házingatlanon a jogerős államigazgatási határozattal elrendelt építési, helyreállítási munkálatokat. A perbeli jogvita tehát a társtulajdonosok között fennálló olyan vitás polgári jogi igényt érint, amely a Ptk. említett rendelkezései szerint közös tulajdonból fakadó követelés és amelynek elbírálása a Ptk. 7. §-a szerint bírósági útra tartozik. (P. törv. V. 20 003/1973. sz., BH 1973/8. sz. 291.) 8. A munkáltatónak volt dolgozójáról más részére adott helytelen véleményadással okozott kár megtérítése iránti követelés nem munkajogi, hanem polgári jogi természetű követelés, s annak elbírálása az általános hatásköri szabályok szerint bírósági hatáskörbe tartozik (Ptk. 7. §). (P. törv. IV. 20 388/1972. sz., BH 1973/2. sz. 60. — L. 594. sorszám alatt.) II. A személyek a) Cselekvőképesség 9. Korlátozottan cselekvőképes személy által kötött tanulmányi szerződés érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges [Ptk. 14. § (1) bek., Mt. 21. § (2) bek., Mt. V. 15. § (1) bek., 5/1969. (VII. 27.) MM sz. r.l.§,5.§(l) bek., 8/1969. (XI. 25.) MüM sz. r. 1. §]} A felperesi vállalat és az I. r. alperes 1969. december 22. napján az 5/1969. (VII. 27.) MM sz. rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 8/1969. (XI. 25.) MüM sz. rendelet alapján tanulmányi szerződést kötöttek. A szerződésben az I. r. alperes arra kötelezte magát, hogy T-n az ipari szakmunkásképző intézetben a kőműves-szakmát kitanulja, a felperes pedig vállalta, 1 Az 5/1969. (VII. 27.) MM számú rendeletet az 1/1971. (II. 16.), a 8/1966. (XI. 25.) MüM számú rendeletet pedig a 13/1972. (VI. 3.) MüM számú rendelet módosította ugyan, de a határozat emellett is irányadó. 19