Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

megkezdték és az első fokú ítélet meghozataláig lényegében be is fejezték. Az építés megkezdése után K. A.-né és dr. K. F.-né tulajdonostársak a maguk részéről hozzájárultak ahhoz, hogy a felperesek a házingatlanon egy már korábban kelt jogerős bírói ítélettel megállapított határvonalon belül a volt kamra épület helyére új kamrát építsenek. Az alperesek az építéshez való hozzájárulásukat azzal az indokkal tagadták meg, hogy az új épület nagyobb terjedelmű s magasabb is mint az eredeti volt, átnyúlik a használati megosztás folytán nekik jutott területre, a magasságbeli többlettel pedig lakrészük elől a világosságot elveszi. A másodfokú építésügyi hatóság az első fokú határozatot módosítva a felperesek által megkezdett építést felfüggesztette és kötelezte az I. r. felperest, hogy az első fokú építésügyi hatósághoz a melléképület megépítésére szabályszerű engedélykérelmet adjon be, melyhez csatolja a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát vagy az azt pótló bírói ítéletet. A már megépített tégla lábazatú kerítés további építését az építésügyi hatóság hatóság engedélyezte. A felperesek keresetükben — méretek megjelölése nélkül — kérték a bíróságot, hogy a „kamra" építésének engedélyezéséhez szükséges alperesi tulajdonostársi jognyilatkozatot ítéletével pótolja. Az alperesek úgy nyilatkoztak, hogy az eredeti kamra méreteinek megfelelő új épület létrehozásához hozzájárulnak, nevezetesen ahhoz, hogy a felperesek 350X200 cm alapterületű és 200 cm magasságú kő vagy bármilyen más anyagból kamrát létesítsenek. A felperesek nem vitatták, hogy az „alapkamra" valóban 350X200 cm alapterületű volt, de szerintük ehhez egy toldalékrész tartozott, mellyel az egész alapterület 500X200 cm-t tett ki. Az első fokú bíróság ítéletével arra jogosította fel a felpereseket, hogy az eredeti kamra helyén, az eredeti méreteknek megfelelő 3,5X2 m alapterületű és 2 m magasságú kamrát építsenek. ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperesek a mezsgye vonalra, a korábbi kamra 3,5X2 m alapterületénél nagyobb, 2,5X6 m hosszú féltetős kamrát építettek, jóllehet csak az eredeti kamra nagyságának megfelelő kamra építésére lehetnek jogosultak. Ezért az első fokú bíróság csak az eredeti kamra alapterületének megfelelő kamra építésére jogosította fel a felpereseket. Az ítélet ellen a felperesek annak érdekében fellebbeztek, hogy a bíróság méretek megjelölése nélkül „pusztán egy kamra helyiség építéséhez szükséges jognyilatkozatot pótoljon", s majd az építési hatóság határozza meg, hogy az általuk építeni kért kamra helyiséget építészeti szempontból engedélyezi-e vagy sem. Amennyiben az építési hatóság az új kamra méreteitől eltérő méretű kamra építését engedélyezi, úgy vállalták, hogy az adandó építési engedélyben szereplő méretű kamrává alakítják át az új építményt. Az alperesek a kereset elutasítása érdekében fellebbeztek azzal az indokkal, hogy amennyiben a felperesek eredetileg is megfelelően építkeztek volna, a hozzájáruló nyilatkozatot megadják. A nyilatkozat megtagadásával csupán a felperesek jogtalan „ténykedései" ellen kívántak védekezni. A „megfelelő" építkezésen a volt kamra méreteinek és elhelyezésének megfelelő építkezést értették. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. ítéletét azzal indokolta, hogy az alperesek soha nem zárkóztak 14