Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

A) POLGÁRI JOG I. A polgári törvénykönyv bevezető rendelkezései 1. Gyermektartásdíj fizetésére a szülő akkor is köteles, ha elítéltetése esetén a büntetésvégrehajtási intézetben saját felróható magatartása miatt nem dolgozik [Ptk. 4. § (2) bek.]. (Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. I. 20 606/1971. sz., BH 1973/9. sz. 334. — L. 441. szám alatt.) 2. Gyermektartásdíj visszamenőleges leszállítása nem kérhető, ha a kötelezett indokolatlanul késlekedett az igény érvényesítésével [Ptk. 4. § (3) bek.]. (Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. I. 20 711/1971. sz., BH 1973/6. sz. — 238. — L. 455. sorszám alatt.) 3. Ha a társbérlő társbérlője eltartójának a lakásba való beköltözéséhez nem járul hozzá, indokolt esetben a bíróság a társbérlő hozzájáruló nyilatkozatát ítéletével pótolhatja [Ptk. 5. § (3) bek.]. (Fővárosi Bíróság 47. Pf. 27 877/1972. sz., BH 1973/9. sz. 328. sz. — L. 282. sorszám alatt.) 4. Ha a házastársak valamelyikének szülei a közös életvitel megkönynyítése érdekében jelentősebb vagyontárgyat ajándékoztak, az ajándékot — a feltevés meghiúsulása címén — hosszabb házassági együttélés után is vissza lehet követelni attól a házastárstól, aki felróható magatartásával kizárólag maga idézte elő a házasság felbomlását (Ptk. 4., 210., 235., 236. §, PK 96. sz.). (Eln. Tan. P. törv. 20 821/1974. sz., BH 1975/7. sz. 307. L. 156. sorszám alatt.) 5. Közös tulajdonban álló ingatlanon az egyik tulajdonostárs építkezéséhez szükséges tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozat pótlása iránt indított perben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen méretű az ingatlan, mely részén, milyen célra szolgáló építkezésről van szó, és csak valamennyi lényeges körülmény tisztázása után lehet dönteni abban a kérdésben, hogy a hozzájárulás megtagadása joggal való visszaélésnek minősül-e (Ptk. 5. §). A perbeli házingatlan 1/s — Vs részben a felperesek, 2/s — 2/8 részben az alperesek, Vs — Vs részben pedig a perben nem álló K. A-né és dr. K. F.-né tulajdona. A tulajdonostársak az ingatlant természetben megosztva használják. A felperesek a használatukban levő területen álló kamra helyébe új építményt kívántak emelni, amely kamrát és nyárikonyhát foglal magában. Az építkezést már a tulajdonostársak hozzájárulásának kikérése előtt 23