Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ítéletében megállapított kártalanítás megfelel az ingatlan forgalmi értékének. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 172. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátított dologért értékének megfelelő kártalanítás jár. Az ingatlan értékének megállapításához a kártalanítás részletes szabályait tartalmazó jogszabályok irányárakat állapítanak meg. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 11. számú állásfoglalása értelmében a kisajátítási kártalanítási öszeg megállapításánál mindazokban az esetekben, amikor a rendelet irányárakat állapít meg, a rendeletben, illetőleg mellékleteiben meghatározott irányárakból kell kiindulni. A kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentősége van. A Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlata szerint a forgalmi érték felderítése és figyelembevétele csak akkor segítheti elő az ingatlan értékének megfelelő kártalanítási összeg meghatározását, ha a bíróság a kisajátító tthoz hasonló adottságú ingatlan forgalmi értékét deríti fel és veszi figyelembe. Beépített ingatlan kisajátítása esetében beépítetlen telkek forgalmi értékének számbavétele nem vezet helyes eredményre. A forgalmi értéket egyébként csak az értéket befolyásoló egyéb tényezőkkel együtt lehet figyelembe venni. A per adataiból megállapíthatóan az adott esetben nem építési telek, hanem beépített ingatlan került kisajátításra. Téves tehát a perben eljárt bíróságok ítélete, amely a telek utáni kártalanítás megállapításánál az építési telkek vonatkozásában kialakult forgalmi árat vette figyelembe. Beépített ingatlan kisajátítása esetén a telket nem lehet elválasztani a rajta levő felépítményektől és nem lehet a forgalmi árat kizárólag a telek vonatkozásában vizsgálni. Téves az eljárt bíróságok ítélete azért is, mert a telek utáni kártalanítást kizárólag a forgalmi érték alapján, azzal egyező összegben állapították meg. A PK 11. számú állásfoglalás szerint a forgalmi ár nem lehet az érték meghatározásának az alapja, hanem csak az értéket befolyásoló egyéb tényezőkkel kölcsönhatásban értékelhető. A kisajátított ingatlan értékének meghatározásánál nem hagyható figyelmen kívül a kiépítetlen közút és a gyalogjárda hiánya, amelyek értékcsökkentő tényezőként jelentkeznek. A forgalmi érték megállapításánál a telekért és a növényzetért megállapított kártalanítás együttes összegét lehet összehasonlítani hasonló adottságú ingatlanok forgalmi árával. A perben eljárt bíróságoknak a kisajátított ingatlan egészére vonatkozóan kellett volna tisztázniuk a forgalmi értéket és azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a felajánlott kártalanítási összeg megfelel-e az ingatlan egészére megállapítható forgalmi értéknek. Az egyes részigények tekintetében előterjesztett kereseti kérelem elbírálásánál a bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a keresetbe vett tételekért megállapítandó kártalanítás és a felépítményekért felajánlott, a felperesek által elfogadott kártalanítás együttes összege megfeleljen az ingatlan egészére megállapítható forgalmi értéknek is. Ez azonban csak akkor állapítható meg, ha a bíróság a forgalmi értéket az ingatlan egészére nézve is vizsgálja. Tévedtek ennélfogva a perben eljárt bíróságok, amikor az ingatlanforgalmi szakértő által javaslatba hozott forgalmi érték alapulvételével állapították meg a felpereseknek járó kisajátítási kártalanítás összegét. A szakértő ugyanis összehasonlító adatokat nem közölt. Valószínűtlen, hogy a per153