Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

fellebbezéssel megtámadott részében, de a perköltség viselésére is kihatóan — a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. II. 20 029/1975. sz., BH 1975/10. sz. 462.) 106. Beépített ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéket a kisajátított ingatlan egészére vonatkozóan az értéket befolyásoló valamennyi tényező felderítésével kell megállapítani [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 6. sz. mell, PK 11. sz.]. A városi tanács vb igazgatási osztálya kisajátította a felpereseknek a 215 D-öl területű beépített beltelki ingatlanát. Az alperes az ingatlanért 72 181 Ft kártalanítást ajánlott fel és a lakottságra tekintettel 17 976 Ft-ot tartott vissza. A felperesek a felajánlott kártalanítást nem fogadták el. Keresetükben a telek értékét D-ölenként 390 Ft-ban, majd az eljárás során •-ölenként 500 Ft-ban kérték megállapítani. A kisajátított ingatlanon levő növényzetért is magasabb kártalanítást igényeltek. A felépítményekért felajánlott kártalanítást elfogadták. A felperesek követelésüket többszöri módosítás után 88 500 Ft-ban jelölték meg. Személyes meghallgatásuk során előadták, hogy az ingatlant 1970 júniusában vásárolták, az adásvételi szerződésben bevallott vételár 35 000 Ft volt. Az illetékkiszabási hivatal az ingatlant ekkor 60 000 Ft-ra becsülte. Az első fokú bíróság a perben szakértőket hallgatott meg. Az ingatlanforgalmi szakértő megállapítása szerint az ingatlan a város központjától kb. 2 km távolságra fekszik, a gyalogjárda sincs kiépítve. Az utcában kisfeszültségű villamoshálózat és a telektől számított 150 m-en belül közkifolyó üzemel. A szakértő az ingatlant közművesítetlennek tekintette, a kártalanítást D-ölenként 250 Ft-ban javasolta megállapítani. A kisajátított ingatlan forgalmi értékét D-ölenként 500 Ft-ban jelölte meg. A szakértő véleménye szerint a környező telkek ára D-ölenként 450—650 Ft között alakult ki. A mezőgazdasági szakértő a telken levő növényzet értékét 14 410 Ft-ban, a terméskiesés értékét 1620 Ft-ban állapította meg. Az első fokú bíróság a "felperesek keresetének helyt adott és az alperest a felajánlott összeget meghaladóan 88 128 Ft megfizetésére kötelezte. A telek és növényzet értékét a szakértői véleménnyel egyezően állapította meg, a felépítmények értékét pedig a felperesek által is elfogadott 36 779 Ft-ban vette figyelembe. Az ítélet megállapítása szerint a kisajátított ingatlan értéke lakott állapotban 160 309 Ft. Az első fokú bíróság ítélete ellen a főügyészség fellebbezett, és további bizonyítási eljárás lefolytatását indítványozta. A másodfokú bíróság beszerezte az adásvételi szerződéssel kapcsolatos illetékkiszabási iratokat és ismételten meghallgatta a szakértőket. A szakértők korábbi szakvéleményeiket fenntartották. Az ingatlanforgalmi szakértő előadta, hogy az ingatlan egészének forgalmi értékére nem tud nyilatkozni. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Megállapítása szerint a kisajátított ingatlan részlegesen közművesítettnek tekintendő. Álláspontja szerint az első fokú bíróság a telek értékemelő és értékcsökkentő tényezőit helyesen állapította meg. A perbelihez hasonló ingatlanok forgalmi értéke D-ölenként 600—650 Ft-ban állandósult. A másodfokú bíróság álláspontja szerint annak nem lehet jelentőséget tulajdonítani, hogy a felperesek az ingatlant milyen összegért vásárolták, az első fokú bíróság 152