Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

is elévülhetnek. A továbbiakban a felperesek arra hivatkoztak, hogy a Ptk. 167. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely tízévi nemgyakorlás esetén a szolgalom megszűnését állapítja meg, helyes értelmezéssel a haszonélvezeti jog nem-gyakorlása esetén is alkalmazandó. A Polgári Törvénykönyv is elismeri tehát a tulajdonos általi szolgalom-mentesség elbirtoklását. A fellebbezés alaptalan. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és ebből megfelelő jogi következtetést vont le. Nem alapos a felpereseknek az a fellebbezési érvelése, hogy az elévülés olyan általános jogintézmény, amely dologi jogokra, adott esetben tehát a haszonélvezeti jogra is alkalmazható lenne. A Ptk. XXVI. fejezete az elévülést a szerződés megszűnésének egyes eseteit szabályozó rendelkezései után említi, és az elévülésre vonatkozó 324. §-a kifejezetten a követelések elévüléséről szól. A jelen esetben, tehát haszonélvezeti jog megszűnésére vonatkozóan az elévülésnek ez a szabálya nem alkalmazható, tehát a haszonélvezeti jog öt évet meghaladó nem-gyakorlása nem vonhatja maga után annak elévülését. Nem alapos a felpereseknek a Ptk. 167. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatos érvelése sem. Ez a, rendelkezés kifejezetten a telki szolgalom megszűnésére vonatkozik, így nem alkalmazható a haszonélvezeti jogra joghasonlóság alapján sem. Az adott esetben ugyanis a törvény ezt a rendelkezést tudatosan nem terjesztette ki a haszonélvezeti jogra, ami következik a Ptk. 155. §-a (2) bekezdéséből is, amely kifejezetten rendezi a tulajdonos jogi helyzetét arra az esetre, ha a haszonélvező haszonélvezeti jogát nem gyakorolja. Nem alaposak a felpereseknek az elbirtoklással kapcsolatos érvei sem. Elbirtoklással megszerezhető a dolog tulajdonjoga és — kifejezett törvényi rendelkezés folytán — a telki szolgalmi jog is, arra azonban nincs törvényes lehetőség, hogy a tulajdonos a tulajdonában levő ingatlanon a haszonélvezeti jogot a haszonélvezőtől azon az alapon szerezze meg elbirtoklással, hogy tulajdonjogát a haszonélvezetre tekintet nélkül gyakorolta 10 évet meghaladó időn keresztül. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság az első fokú bíróság érdemben helyes ítéleti döntést a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Pest Megyei Bíróság Pf. III. 20 442/1973, sz., BH 1974/5. sz. 201.) 89. I. Az ingatlan résztulajdonosa és másik részének haszonélvezője által kötött tartási szerződés érvényességéhez nincs szükség a haszonélvezettel terhelt ingatlanilletőség tulajdonosának hozzájárulására, ha a szerződés ez utóbbi ingatlanilletőség vonatkozásában csak a használat biztosítására irányul. Az eltartó azonban csak a haszonélvezeti jog tartama alatt gyakorolhatja az eltartott tulajdonában nem álló illetőségre vonatkozólag a szerződésben biztosított jogokat [Ptk. 155. § (4) bek., 1967. évi 2. sz. tvr., 7/1967. (II. 26.) Korm. sz. r.l.§(l) bek.]. II. A szerződés jóváhagyása kérdésében folyamatban levő államigazgatási eljárás befejezéséig egyoldalúan egyik fél sem állhat el az általa már aláírt tartási szerződéstől [Ptk. 215. § (1) bek.]. (P. törv. V. 21 196/1973. sz., BH 1975/3. sz. 120. — L. 363. sorszám alatt.) 124