Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

na foglalnia abban a kérdésben, hogy a bennlakás folytán előállott értékcsökkenés következményeit teljes egészében vagy csak részben kell-e a felperesnek viselnie, miután a közös gyermek az ő gondozásában maradt. A szövetkezeti lakás így megállapított értékéből kell levonni az életközösség megszakadásának időpontjában fennálló kölcsönösszeget, amellyel kapcsolatban azt is tisztázni kell, hogy a 60 000 Ft szociálpolitikai kedvezmény a felperest változatlanul megilleti-e. A szövetkezeti lakás értékének a kifejtettek szerinti megállapítása után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes milyen összeg ellenében jogosult, illetőleg köteles az alperes illetőségét magához váltani. A házastársak között a házasság felbontásával kapcsolatban házassági vagyonjogi kérdésekben létrejött egyezség jóváhagyásánál a bíróságnak különös súllyal kell figyelembe vennie a családjogi viszonyok sajátos természetét. Ebből, továbbá a felek rendelkezési jogából következik, hogy a felek a jogviszonyukat a jogszabályok diszpozitív rendelkezéseitől eltérően is rendezhetik az egyezségben, tehát az alperes a tulajdoni hányadát alacsonyabb összegért is átengedheti, mint amely őt a fenti számítás szerint megilleti, ilyenkor azonban éppen a felek méltányos érdekeinek megóvása végett vizsgálni kell, hogy mi van a felek megállapodása mögött. Az adott esetben szóba jöhet a gyermektartásdíj kérdése. A feleknek közös gyermekük van. és nem nyert tisztázást, hogy a beteg alperes fizet-e, illetőleg tud-e egyáltalán gyermektartásdíjat fizetni. Ha az alperes nem fizet, illetőleg nem tud megfelelő összegű gyermektartásdíjat fizetni, akkor nem méltánytalan az olyan egyezség, amelyben erre tekintettel alacsonyabb vételár mellett engedi át illetőségét a felperesnek. A vázolt körülmények tekintetében azonban a peradatok nem nyújtanak felvilágosítást, ezek felderítése nélkül az egyezséget nem lehet megalapozottan jóváhagyni. A felek a lakást az OTP-től vásárolták, és köztudott, hogy az OTP az általa nyújtott kölcsön biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki. Ha pedig ez történt, akkor a tulajdonjogot érintő változáshoz az OTP hozzájárulását is be kellett volna szerezni, e nélkül az egyezséget nem lehetett volna jóváhagyni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 903/1974. sz., BH 1975/7. sz. 309.) 80. A volt házastársak közös tulajdonában álló szövetkezeti lakásra vonatkozó közös tulajdon megszüntetésénél a lakás forgalmi értékét kell figyelembe venni (Ptk. 148. §, Csjt. 31. §). A peres felek 1963. június 5-én kötöttek házasságot, amelyből két gyermek született. A házasságkötés után a peres felek az alperes szüleinek a lakásában laktak, majd 1966 márciusában kétszobás, komfortos szövetkezeti lakás juttatásban részesültek, és házassági életközösségük 1972. március 22-én történt megszakadásáig abban laktak. A felperes a közös lakást elhagyta, és szülei lakásába költözött. Az alperes a gyermekeket az óvodából még aznap délután a felperes szüleihez vitte, és azok gondozására bízta. 112