Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

xíteni, hogy az ingatlan vételárához és a beruházások költségeihez a peres felek mennyiben járultak hozzá különvagyonukból, illetve a II. r. felperes és az alperes a közös vagyonukból. Ennek figyelembevételével kell megállapítani a részesedés arányait. Számításba kell venni azt is, hogy az I. r. felperes haszonélvezeti joga kiterjed az egész ingatlanra, s ez a körülmény az ingatlan forgalmi értékét és ehhez képest a közös tulajdon megszüntetésének alapjául szolgáló értékét is csökkenti. [P. törv. V. 21. 173/1973. sz., BH 1974/12. sz. 468.] 77. Abban a kérdésben, hogy a bíróság a közös tulajdonnak megváltás útján való megszüntetése során a magához váltásra melyik felet jogosítja jel, a tulajdoni hányad mértékének általában nincs döntő jelentősége; a közös tulajdoni részt azonban a bíróság nem adhatja annak a tulajdonostársnak a tulajdonába, akinek tulajdonszerzése jogszabály tilalmába ütközik [Ptk. 147., 148. §, 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 7. §, 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 7.§PK 10. sz.]. A perbeli házasingatlan, valamint az 1235 D-öl területű szántóingatlan lx/i4 részben a felperes, 3/u részben pedig az alperes tulajdona. A peres felek mostohatestvérek. Az ingatlanban hosszabb idő óta az alperes és családja lakott s lakik jelenleg is, a felperes mindvégig budapesti lakos volt. A felperes közös tulajdon megszüntetése iránt indított keresetet, s kérése az volt, hogy a bíróság őt jogosítsa fel az alperes tulajdoni illetőségeinek magához váltására. Az alperes viszontkeresetében olyan tartalmú döntést kért, amely szerint ő válthassa magához a felperesi tulajdonrészt, annál is inkább, mert a házban ő lakik s onnan nem tud kiköltözni. Az első fokú bíróság — figyelemmel a felperes által megjelölt és elfogadott 35 000 Ft-os ingatlan értékre — a felperest jogosította fel az alperes tulajdoni hányadának 7500 Ft megfizetése ellenében történő magához váltására s határozatát azzal indokolta, hogy a felperes tulajdoni hányada lényegesen nagyobb, mint az alperesé, emellett az ingatlan birtokba bocsátását nem kérte, továbbá mert a felperes anyagi körülményeit tekintve nagyobb biztosítékot látott arra, hogy ítélete végrehajtható lesz. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az első fokú ítélet megváltoztatását s ennek keretében azt kérte, hogy ő válthassa magához a felperes tulajdonrészét, mégpedig nem az első fokú ítéletben megállapított értékek alapulvételével, hanem a perben eljárt szakértő által megállapított áron. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 147. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 10. számú állásfoglalása kifejti, hogy ha az elsősorban számbajövő, természetben való megosztási mód nem alkalmazható, olyan megoldásra kell a bíróságnak törekednie, hogy az egyik tulajdonostárs a másik tulajdonostárs hányadát ellenérték fejében tulajdonul megszerezze. Ugyancsak kimondja a kollégiumi állásfoglalás, hogy ha közös tulajdonban álló olyan házról van szó, amelyben az egyik tulajdonostárs bennlakik, akkor — ha ez az ő anyagi helyzete folytán lehetsé106