Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ítéletének azt a részét, amelyben a peres felek közös tulajdonában álló házingatlan birtoklása és használata felől rendelkezett, hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [P. törv. I. 20 209/1973. sz., BH 1974/2. sz. 64.] 73. I. A különélő, illetőleg a volt házastársak közös lakása használatának rendezésénél a használat alapjául szolgáló jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseket a családvédelmi érdekek figyelembevételével kell alkalmazni. II. Ha a lakás a házastársak közös tulajdona, családvédelmi érdekekre figyelemmel az egyik házastársat tulajdoni hányadát meghaladó mértékű használatra vagy az egész lakás kizárólagos használatára is fel lehet jogosítani. III. Ha a közös lakás valamelyik házastárs kizárólagos tulajdona, a lakáshasználat általában a tulajdonost illeti meg. Fontos családvédelmi érdekekből azonban a bíróság a nem tulajdonos házastársat is feljogosíthatja a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára. IV. Ha a nem tulajdonos házastárs a másik házastárs különvagyoni lakását használja, a lakás használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. V. Ha a lakáshasználat rendezésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek folytán a fennálló helyzet további fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sértené, a bíróság a lakáshasználatot a korábbitól eltérően is rendezheti. [PK 391. sz. (BH 1974/11. sz.). — L. 421. sorszám alatt.] 74. í. Ha a telekkönyvi bejegyzés megváltoztatása iránti eljárásban nyilvánvalóvá válik, hogy az adásvételi szerződést a telekkönyvben bejegyzett egyik tulajdonostárs nem írta alá, s ezért a szerződés e részben érvénytelen, a kérelmező vevőt fel kell hívni, hogy a kérelmét a teljesíthető részben fenntartja-e, igenlő esetben figyelembe kell venni az ingatlan illetőségét el nem adó tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot is (1972. évi 31. sz. tvr. 17., 25., 27., 30. §, Ptk. 145., 238. §). II. Az érdekelt a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az erre nyitva álló határidőn belül a nemperes eljárásban is kérheti, a bíróság azonban az érvénytelenséget — a nemperes eljárásban — csak akkor állapíthatja meg és annak jogkövetkezményeit akkor alkalmazhatja, ha az érvénytelenség nyilvánvaló (1972. évi 31. sz. tvr. 30. §). (P. törv. I. 20 900/1974. sz., BH 1975/11. sz. 526. — L. 827. sorszám alatt.) g) A közös tulajdon megszüntetése 75. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló kereset esetén perbe kell vonni a haszonélvezőt is (Ptk. 147. és 148. §, PK 10. sz. VII. c) pont). (P. törv. I. 20 413/1973. sz., BH 1974/6. sz. 253. — L. 48. sorszám alatt.) 103