Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

a tulajdonosa. A felső szint 3 szobából és mellékhelyiségekből, az alsó szint 2 szobából és mellékhelyiségekből áll. A peres felek és családtagjaik 1968-ig közösen használták a házingatlant. Családi ellentétek miatt a felperes 1968 nyarán, a II. r. alperes és gyermeke, valamint U. V.-né és házastársa pedig 1968 tavaszán elköltöztek abból. Ezt követően az I. r. alperes a házingatlant egyedül használta és több helyiséget albérlet útján hasznosított. A felperes eredeti kereseti kérelme arra is irányult, hogy a bíróság a közös tulajdont szüntesse meg. A járásbíróság ítéletével ennek a kereseti kérelemnek helyt adott. A fellebbezési eljárásban a felperes a közös tulajdon megszüntetése helyett a birtoklás és a használat megfelelő szabályozását kérte. A másodfokú eljárásban meghallgatott szakértő véleménye szerint a tulajdonjogi arányoknak megfelelően a felperesnek az alapterület 25%-a, az I. r. alperesnek 33,3%-a, a II. r. alperesnek pedig 41,7%-a járna. A szakértő arra is nyilatkozott, hogy milyen helyiségek használata felelne meg ezeknek az arányoknak. A megyei bíróság a szakértő véleménye alapján ítéletével a peres felek közös tulajdonában álló lakóház, kert, gazdasági épület használatát akként osztotta meg, hogy a felperes kizárólagos használatába adta a ház északi oldalán az alsó szinten levő szoba, konyha és kamra helyiségeket.* Az I. r. alperes kizárólagos használatába adta a ház déli oldalán az alsó szinten levő szobát és garázst, valamint az alsó szoba felett levő — külön lépcsővel megközelíthető — felső szinten található szobát, továbbá az udvaron levő fáskamra déli, fele részét. A II. r. alperes kizárólagos használatába adta a felső szinten levő többi helyiséget, továbbá az udvaron levő fáskamra északi fele részét. A másodfokú bíróság az udvart, a padlást és a padlásfel járatot a peres felek közös használatában hagyta és kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy a fenti használati megosztásnak megfelelően kijelölt helyiségeket és a fáskamrának ugyancsak megjelölt fele részét 30 nap alatt bocsássák a jogosult fél birtokába. A másodfokú bíróság feljogosította az I. r. alperest arra, hogy a garázsból konyhát és fürdőszobát alakítson ki, a II. r. alperest pedig arra, hogy a fáskamra kettéválasztását 1973. április 30-ig végeztesse el. A másodfokú bíróság ítéletének a felek közös tulajdonában álló házingatlan birtoklását és használatát szabályozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalása értelmében, ha a közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) kérdésében a tulajdonostársak nem értenek egyet és a kisebbség a többség határozatát a Ptk. 144. §-ának (1) bekezdése alapján keresettel támadja meg, a bíróság a birtoklás és használat (hasznosítás) módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányadának egyenlősége miatt vagy más okból szótöbbséggel hozott határozat nincs és valamelyik tulajdonostárs megfelelő szabályozás végett a bírósághoz fordul. Az említett állásfoglalás értelmében tehát nincs akadálya annak, hogy a 101