Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

újraelőállítási költség számításánál. A Kr. 6. számú mellékletéhez fűzött megjegyzések 3. pontja szerint a kerítések irányegységára a felső határt jelenti. A kisajátított telken levő kerítés megfelel a 6. számú melléklet 112. tétele alatt felvett kerítéstípusnak. A ház körüli és az udvari járda tekintetében a szakértő által becsléssel megállapított érték sem tekinthető kellően megalapozottnak Ezekre nézve is a tényállás további tisztázása szükséges. (P. törv. II. 21 206/1971. sz., BH 1972/4. sz. 7034.) 64. Ha a közmű létesítésével kapcsolatos érdekeltségi hozzájárulást a tulajdonosoknak csak a beépített telkek után kellett fizetniük, ezt a hozzájárulást nem lehet figyelembe venni a tulajdonos máshol levő, be nem épített telkének kisajátítása esetén [13/1970. (IV. 21.) PM—IM sz. r. 6. §, PK 11. sz.]. A járási tanács vb igazgatási osztálya az alperes részére kisajátította a felperes tulajdonában álló 741 O-öl területű ingatlant. Az alperes a kisajátított ingatlan 400 •-ölig terjedő részéért •-ölenként 50 Ft-ot, az azon felüli részéért pedig P]-ölenként 10 Ft-ot ajánlott fel kártalanításul. A felperes a kártalanítást nem fogadta el és többletkártalanítás iránt pert indított. Az eljárás során beszerzett szakértői véleményből kitűnően a kisajátított ingatlan a község belterületén, annak központjától 100—150 méter távolságra van. Mindkét végével kiépített, portalanított utcára néz. Fekvése sík, egyenletes, talaja és talaj vízhelyzete megfelelő. Az ingatlan előtt a villany- és vízvezeték ki van építve. A szakértő a szakvéleményében többek között azt állapította meg, hogy az ingatlan szélessége az Országos Építési Szabályzatban előírt szélességet nem éri el és így önmagában nem beépíthető. E megállapítását azonban részletesebben nem indokolta és azt sem rögzítette, hogy milyen széles a telek. A felperes a per során csatolta a vízmű társulat igazolását, amelyből kitűnően a társulat tagja, a 2000 Ft érdekeltségi hozzájárulást évi részletekben törleszti és 600 Ft értékű munkát természetben is elvégzett. Ugyanettől a társulattól az alperes is csatolt igazolást, amely azonban csak egyszerű, hitelesítetlen másolat — és így bizonyítékul nem fogadható el. Egyébként ezen igazolás szerint a társulat 1963-ban alakult meg és egy-egy családra 2000 Ft pénzbeli hozzájárulás fizetését és 12 fm árok kiásását állapították meg. Így minden ház és telektulajdonos csak egy érdekeltségi egységet fizet. A község területén épülő lakóházak tulajdonosait' a társulat érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére fogja kötelezni. Ha ezek az építési telkek a korábbi tulajdonosok tulajdonában maradtak volna és ők építkeznének azokra, ők is kötelesek lennének a telkek után érdekeltségi hozzájárulást fizetni. Az alperes ezzel az igazolással a perben előadott azt az álláspontját kívánta igazolni, hogy a felperes a kisajátított ingatlan közművesítéséhez nem járult hozzá, és így a 13/1970. (IV. 21.) PM—IM sz. rendelet 6. §-ának az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (Kr.) 21. §-ának (4) bekezdése helyébe lépett rendelkezése szerint a telek közmű nélkülinek tekintendő.