Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Az alperes ugyanis azt adta elő, hogy csak a beépített telkeik után vetettek ki a községben érdekeltségi hozzájárulást. A felperes tehát az általa csatolt igazolásában szereplő kötelezettségének csak a lakóházára történt vízbevezetés tekintetében tett eleget, de nem a perbeli üres telke tekintetében, mert ez után hozzájárulást nem fizetett, a beépítésig nem is kellett fizetnie. Az első fokú bíróság a telket részlegesen közművesítettnek minősítette azzal az indokolással, hogy a felperes az általa csatolt igazolásból kitűnően a törpevízmű létesítéséhez hozzájárult. így annak irányárát 25—150 Ft-ban állapítva meg, a 400 •-ölig terjedő részét nőinként 100 Ft, az ezt meghaladó részért pedig •-ölenként 25 Ft kártalanítást ítélt meg a felperes javára. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét úgy változtatta meg, hogy az ingatlan 400 •-ölet meg nem haladó részéért megítélt kártalanítást •-ölenként 120 Ft-ra felemelte. A fellebbezési tárgyaláson a felperes által tett előadás alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a kisajátított telek szélessége 12 méter és így az OÉSZ szerint önállóan beépíthető. A telek forgalmi értékét „a felek egyező előadása alapján" •-ölenként 150 Ft-ban állapította meg. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállásból kitűnően a perben ellentétes adatok merültek fel arra nézve, hogy a felperes a perbeli ingatlan közművesítési költségeihez hozzájárult-e. Az eljárt bíróságok ezt az ellentétet nem oldották fel. Egymagában ugyanis abból, hogy a felperes a vízmű társulat által megállapított érdekeltségi hozzájárulást befizette, illetve törleszti, még nem állapítható meg az, hogy ez a hozzájárulás a perbeli ingatlanra is vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az eljárt bíróságok álláspontja téves is. Ha ugyanis a vízmű társulat alapszabályai szerint a 2000 Ft készpénzbeli és természetbeni munkában megállapított hozzájárulás csak azokat a telkeket terhelte, illetve terheli, amelyeken lakóház is épült vagy épül, nem lehet szó arról, hogy a felperes által fizetett egyszeres hozzájárulás a kisajátított üres telekre is vonatkozik. E kérdést a vízmű társulat megkeresésével kellett volna tisztázni, annál is inkább, mert az alperes által csatolt igazolás — amely az álláspontját látszik alátámasztani — nem hiteles. A közművesítési fok tekintetében csak e kérdés tisztázása után lehet a jogszabálynak megfelelő döntést hozni. Az új eljárás során tehát mindenekelőtt e vonatkozásban szükséges a tényállás tisztázása. Egymagában a felperes előadása alapján megalapozatlanul állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a telek szélessége 12 méter és így önállóan beépíthető. A beépíthetőség kérdését az építésügyi hatóság megkeresésével kellett volna tisztázni. Ennek az értékelés szempontjából is jelentősége van, mert nyilvánvaló, hogy a beépíthető telek értékesebb, mint az, amely önállóan nem építhető be. Egyébként a felperes előadása is csak azt tartalmazza, hogy a „telek fcb. 12 m széles", vagyis a pontos méretet nem tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság PK 11. számú állásfoglalása szerint a kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentő85