Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)
tisztázását, erre vonatkozóan a szakértőt nem nyilatkoztatták meg, a szakvélemény összehasonlító adatokat nem tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróságnak az említett kollégiumi állásfoglalás alapján kialakított állandó gyakorlata szerint beépített ingatlan kisajátítása esetén a forgalmi árat nem lehet kizárólag a telek utáni kártalanításnál figyelembe venni, ilyen esetben az ingatlan egészének forgalmi értékét kell tisztázni. Az új eljárás során ezeket vizsgálni kell, és ennek eredményéhez képest hozható csak új határozat. Megalapozatlan az eljárt bíróságok ítélete a telek utáni kártalanítás megállapítása tekintetében is. A másodfokú bíróság a telek közművesítettségét a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően állapította meg, ennek ellenére helytállónak találta az első fokú bíróságnak a telekre vonatkozó értékelését. A vonatkozó irányár felső határának túllépésére túlnyomórészben a kialakult forgalmi árra tekintettel került sor. A bíróság ítélete azonban e vonatkozásban sem felel meg a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a forgalmi érték megállapításánál a telek és a növényzet után megállapított kártalanítás együttes összegét kell összehasonlítani hasonló adottságú ingatlanok forgalmi árával. A bíróság az összehasonlításnál a növényzetért megállapított kártalanítást nem vette figyelembe. A telekért és a növényzetért megállapított kártalanítás együttes összege négyszögölenként 544 Ft-ot tesz ki. A szakértői véleményben megjelölt összehasonlító adatok egyébként társasház-építés céljára alkalmas üres telekre vonatkoznak, a perbeli beépített telek forgalmi árát nem lehet azonosnak tekinteni az építési telkek forgalmi árával, amelyek iránt köztudottan nagymértékű a kereslet. Megalapozatlan a másodfokú bíróság ítélete a lakóépület térfogatának megállapítása tekintetében is. A másodfokú bíróság a felperesek által és a szakértő által megjelölt térfogat középarányosát vette az értékelés alapjául. A perbeli adatok nem támasztják alá, hogy a térfogat megállapításánál a szakértő járt volna el tévesen, ezért indokolatlan a szakvéleményben meghatározott térfogatnál nagyobb térfogat alapulvétele. Amennyiben a bíróság szükségesnek találja, úgy a térfogat pontos megállapítását kell biztosítani, esetleg a szakértő újabb meghallgatásával. Megalapozatlan az eljárt bíróságok ítélete az értéknövelő és értékcsökkentő tényezők megállapítása és a másodfokú bíróság ítéletében megállapított, összesen 30 százalékos értéknövelés tekintetében. Az épület adottságaira vonatkozóan a szakértői véleményben megjelölt adatok az I. osztályú kivitelű épület értékelésére vonatkozó irányár felső határát meghaladó érték megállapítását nem indokolják. A kisajátított lakóház nem tekinthető luxuskivitelezésűnek, a magasföldszinten levő helyiségek 4 m-t meghaladó belmagassága nem korszerű. A másodfokú bíróság a szakértői véleményben megjelölt 15 százalékos irányáremelést is túllépte anélkül, hogy ezt kellően megindokolta volna. A rendelkezésre álló adatokból kitűnően a perben eljárt bíróságok a garázs és az utcai kerítés vonatkozásában is megalapozatlanul állapították meg a vonatkozó irányár felső határát meghaladó egységárat az 83