Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

bekezdése értelmében a hasznothajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell alkalmazni. A dolgok haszonélvezetének szabálya [Ptk. 155. § (1) és (2) bek.] viszont az, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező a jogokkal nem él. A dolgok haszonélvezetének szabályai szerint tehát a dolog hozama a haszonélvezőt illeti meg. A szerzői jog vonatkozásában a dolgokkal egy tekintet alá — természeténél fogva — a szerzői jog vagyoni jellegű jogosítványa esik, az annak hasznosításából származó szerzői jogdíj pedig azonos a dolog hasznaival. Ebből következik, hogy a szerzői jogon fennálló haszonélvezet esetén a szerzői jogdíjak beszedésének joga a haszonélvezőt illeti meg, ha ő ezzel a jogával élni kíván. Téves tehát az az álláspont, amely szerint a szerzői jogdíj nem gyümölcs vagy haszon, hanem a szerzői jog vagyoni jellegű jogosítványának az állaga. A szerzői jogban rejlő, vagyoni hasznosításra vonatkozó jogosultság általában nem szűnik meg, nem emésztődik fel azáltal, hogy a szerző vagy jogutóda a vagyoni hasznosítás révén szerzői jogdíjhoz jut. A vagyoni jellegű jogosítvány továbbra is fennmarad és lehetőséget nyújt a szerzőnek, illetőleg jogutódának az ismételt hasznosításra. A szerzői jog vagyoni jellegű jogosítványát tehát nem lehet azonosítani az esetenkénti hasznosításból befolyó jogdíjjal. A szerzői jog vagyoni jellegű jogosítványát megöröklő személyek — az adott esetben az örökhagyó gyermekei — nincsenek elzárva attól, hogy az özvegy haszonélvezeti jogának megszűnése után a jogosítványt az oltalmi időn belül a maguk javára hasznosítsák. Amíg pedig a haszonélvezet fennáll, az állagörökösök a hasznosításból befolyó ellenértékre nem tarthatnak igényt, hanem a leszármazók legfeljebb az özvegyi jognak a korlátozását igényelhetik, ha ennek a feltételei fennállanak (Ptk. 616 §). Tévedett a másodfokú bíróság, midőn az első fokú bíróság ítéletét — amely azt állapította meg, hogy a szerzői jogdíjak felvételére az alperes mint haszonélvezeti örökös az özvegyi haszonélvezet fennállása alatt jogot tarthat — megváltoztatta és azt állapította meg, hogy a szerzői jogdíjak fele része a felperest illeti, de a jogdíjak kamatainak felvételére az özvegyi haszonélvezet fennállása alatt az alperes jogosult, (P. törv. III. 20 178/1970. sz., BH 1972/6. sz. 7096.) 60. A haszonélvezővel kötött tartási szerződés alapján az eltartók nem szereznek jogcímet a lakásnak a haszonélvező halála utáni használatára, s ezért a lakást kötelesek kiüríteni [Ptk. 155. § (4) bek.]. (Budapesti Fővárosi Bíróság 58. Pf. 20 800/1972. sz., BH 1972/12. sz. 7292. — L. 266. sorszám alatt.) 77