Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

sek azonban csak 2000 Ft-ért voltak hajlandók az alperesek illetőségét magukhoz váltani. Miután a felek között a perenkívüli tárgyalások meghiúsultak, a fel­peresek keresetükben kérték a közös tulajdon megszüntetését oly mó­don, hogy a bíróság 2000 Ft megváltási ár ellenében az alperesek ösz­szesen 1/24 házilletőségét adja az ő tulajdonukba. Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, de továbbra is csak 6000 Ft ellenében voltak hajlandók ingatlanilletősógei­ket a felperesek tulajdonába adni. A per tárgyalása során azonban utóbb az alperesek kijelentették, hogy a felperesek ajánlatát elfogadják és 2000 Ft megváltási ár ellenében illetőségeiket a felperesek tulajdonába adják. A felperesek tudomásul vették az alpereseknek ez utóbbi nyilatkoza­tát, kérték azonban az alpereseknek perköltségben való marasztalását. A járásbíróság kötelezte az alpereseket, hogy 2000 Ft megváltási ár ellenében adják tulajdoni illetőségeiket a felperesek tulajdonába. A fel­pereseket 2000 Ft megváltási ár megfizetésére kötelezte. A pertárgy ér­tékét 18 000 Ft-ban állapította meg. Kötelezte a felpereseket, hogy a már lerótt 120 Ft kereseti illetéken kívül 15 nap alatt rójanak le további 960 Ft illetéket. Viszont az alpereseket arra kötelezte, hogy „540 Ft illeték-költséget és 280 Ft perköltséget a felpereseknek fizessenek meg". A pertárgy értékének megállapítására vonatkozó döntését a járásbí­róság a PK 824. sz. polgári kollégiumi állásfoglalás VH/f. pontjára alapí­totta s arra hivatkozott, hogy a felperesek tulajdoni hányadának értéke 18 000 Ft. A kereseti illetéket a peres felek között megosztotta. Emel­lett perköltségben is marasztalta az alpereseket, azzal a megokolással, hogy a keresetet az első tárgyaláson nem ismerték el, tehát „a perre okot adtak és pervesztesek is lettek". A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A járásbíróság ítéletének a pertárgy értéke megállapítására és a per­költség összegszerűségére vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvé­nyességi óvás alapos. A PK 824. számú kollégiumi állásfoglalás helyébe lépett PK 10. számú állásfoglalás Vll/f. pontja értelmében a közös tulajdon megszün­tetési perekben a per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a felperes az iránt indított kerese­tet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét meg­felelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.], a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek ugyanis dologi jogi perek, ezért a per tárgya értékének megállapításánál a vitás dolog (rész), illetőleg a dologi jog értéke az irányadó [Pp. 24. § (2) bek. e) pont]. A felperes a közös tulajdonnak akként történő megszüntetését is kór­heti, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét meg­felelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.]. Ilyen esetben a felperes a másik (többi) tulajdonostárs tulajdoni hánya­dát kívánja megszerezni. Ezért a per tárgyának értéke ilyenkor annak 72

Next

/
Thumbnails
Contents