Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

sek azonban csak 2000 Ft-ért voltak hajlandók az alperesek illetőségét magukhoz váltani. Miután a felek között a perenkívüli tárgyalások meghiúsultak, a felperesek keresetükben kérték a közös tulajdon megszüntetését oly módon, hogy a bíróság 2000 Ft megváltási ár ellenében az alperesek öszszesen 1/24 házilletőségét adja az ő tulajdonukba. Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, de továbbra is csak 6000 Ft ellenében voltak hajlandók ingatlanilletősógeiket a felperesek tulajdonába adni. A per tárgyalása során azonban utóbb az alperesek kijelentették, hogy a felperesek ajánlatát elfogadják és 2000 Ft megváltási ár ellenében illetőségeiket a felperesek tulajdonába adják. A felperesek tudomásul vették az alpereseknek ez utóbbi nyilatkozatát, kérték azonban az alpereseknek perköltségben való marasztalását. A járásbíróság kötelezte az alpereseket, hogy 2000 Ft megváltási ár ellenében adják tulajdoni illetőségeiket a felperesek tulajdonába. A felpereseket 2000 Ft megváltási ár megfizetésére kötelezte. A pertárgy értékét 18 000 Ft-ban állapította meg. Kötelezte a felpereseket, hogy a már lerótt 120 Ft kereseti illetéken kívül 15 nap alatt rójanak le további 960 Ft illetéket. Viszont az alpereseket arra kötelezte, hogy „540 Ft illeték-költséget és 280 Ft perköltséget a felpereseknek fizessenek meg". A pertárgy értékének megállapítására vonatkozó döntését a járásbíróság a PK 824. sz. polgári kollégiumi állásfoglalás VH/f. pontjára alapította s arra hivatkozott, hogy a felperesek tulajdoni hányadának értéke 18 000 Ft. A kereseti illetéket a peres felek között megosztotta. Emellett perköltségben is marasztalta az alpereseket, azzal a megokolással, hogy a keresetet az első tárgyaláson nem ismerték el, tehát „a perre okot adtak és pervesztesek is lettek". A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A járásbíróság ítéletének a pertárgy értéke megállapítására és a perköltség összegszerűségére vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos. A PK 824. számú kollégiumi állásfoglalás helyébe lépett PK 10. számú állásfoglalás Vll/f. pontja értelmében a közös tulajdon megszüntetési perekben a per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a felperes az iránt indított keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.], a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek ugyanis dologi jogi perek, ezért a per tárgya értékének megállapításánál a vitás dolog (rész), illetőleg a dologi jog értéke az irányadó [Pp. 24. § (2) bek. e) pont]. A felperes a közös tulajdonnak akként történő megszüntetését is kórheti, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.]. Ilyen esetben a felperes a másik (többi) tulajdonostárs tulajdoni hányadát kívánja megszerezni. Ezért a per tárgyának értéke ilyenkor annak 72