Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

állásfoglalásban adott iránymutatásnak a figyelmen kívül hagyásával hozták meg döntésüket, ezért azok megalapozatlanok és törvénysértőek. (P. törv. IV. 20 278/1972. sz., BH 1972/11. sz., 7261.) 52. A házastársi vagyonközösség megszüntetése során általában az életközösség megszakadásának időpontjában fennállott vagyoni helyzetből kell kiindulni. Amikor azonban az életközösség megszakadása és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időben olyan értékváltozás történt, amely nem vezethető vissza a felek tevékenységére, a házastársi vagyonjogi igények rendezésénél általában a vagyonközösség megszüntetésekori (ítélethozatalkori) forgalmi értéket kell alapul venni (Ptk. 148. §). (P. törv. II. 20 706/1971. sz., BH 1972/4. sz. 7038. — L. 235. sorszám alatt.) 53. A közös tulajdon megszüntetése iránti per folyamatban léte nem akadálya annak, hogy bármelyik tulajdonostárs a saját tulajdoni illetőségét szabadon értékesítse. A tulajdonostársak az elővásárlási jogukat ilyen esetben is gyakorolhatják, de a nyilatkozat megtételét nem halaszthatják a per befejezése utáni időpontra [Ptk. 139. § (1) bek., 145. § (2) bek., 147. §, 376. § (2) bek., 377. § (1) bek., PK 9. sz.]. (P. törv. I. 21 119/1969. sz., BH 1971/3. sz. 6692. — L. 41. sorszám alatt.) 54. Ha a közös tulajdon megszüntetésének a jogerős ítéletben meghatározott módon való foganatosítása nem vihető keresztül, bármelyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon megszüntetésének a korábbi ítéletben elrendelt módjától eltérni vagy új módozata iránt újabb pert indítani. Ez nem zárja ki azt sem, hogy saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhessék. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezések ilyen esetben is irányadóak [Ptk. 145., 277., 365., 376., 377. §, Pp. 229. § (1) bek., PK 9. sz. X. pont]. (P. törv. I. 20 176/1970. sz., BH 1971/8. sz. 6842. — L. 45. sorszám alatt.) 55. Ha a közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben a felperesek arra kérik kötelezni az alpereseket, hogy illetőségeiket ellenérték fejében adják tulajdonukba, a pertárgy értéke a tulajdonba adni kért illetőségek értéke (Pt. 148. §, Pp. 24. §, PK 10. sz. Vll/f. pont). A perbeli, összesen 135 négyszögöl terjedelmű bel/telkes házasingatlan 966/2016—966/2016 részben a felperesek — 14/2016—14/2016 részben az I—III. r. alperesek, 6/2016 részben pedig a IV—X. r. alperesek közös tulajdona. A felperesek ingatlanilletőségeiket 18 000 Ft vételárért 1969-ben vásárolták és a házban bent laknak. A pert megelőző tárgyalások során az alperesek nevében eljáró I. r. alperes akként nyilatkozott, hogy 6000 Ft kifizetése ellenében hajlandók tulajdoni illetőségeiket a felperesek tulajdonába adni. A felpere71