Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

változott körülmények mást nem indokolnak — ugyanez a helyzet akkor is, ha a bennlakó fél az ingatlant elidegeníti. A vételárnak a beköltözhető és be nem költözhető értéke közötti különbsége a kizárólagos használatra feljogosított felet illeti. A bíróság az adott esetben nem vizsgálta azt, hogy az ingatlan eladása előtt a felek kötöttek-e valamilyen megállapodást, megegyeztek-e az értékesítés módjában, feltételekben és ha igen, úgy ezek mik voltak. Nincs felderítve, hogy az alperes a gondozásában levő gyermekekkel hova költözött, egyáltalán milyen körülmények és feltételek mellett ürítette ki a perbeli lakást, hogy az ingatlan beköltözhetően kerülhessen értékesítésre. A másodfokú bíróság szem elől tévesztette azokat a szempontokat és körülményeket, amelyek a Legfelsőbb Bíróság PK 10. sz. állásfoglalása IV. pontja szerint irányadók a megváltási ár, illetve az adott esetben az eladási ár megosztásánál. Az új eljárásban mindezek vizsgálata és értékelése szükséges, az ezek hiányában hozott ítéletet nem lehet megalapozottnak tekinteni. (P. törv. II. 20 808/1970. sz., BH 1971f8. sz. 6843.) 51. Házas-ingatlan közös tulajdonának megszüntetése útján való tulajdonszerzés az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályokban megállapított tulajdonszerzés fogalmi körébe esik. A közös tulajdon megszüntetése tárgyában való döntés előtt ezért azt is vizsgálni kell, hogy a tulajdonszerzési korlátozásra tekintettél a megváltásra jogosult szempontjából a tulajdonszerzés jeltételei fennállanak-e [Ptk. 148. §, 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3—6. §, 8. §, 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM sz. r. 1. §, (2) bek. a) pont, 5. §, PK 10. sz.]. A peres felek házastársak voltak. Házasságukat 1952-ben a bíróság felbontotta. A perbeli 497 Qj-öles házas-ingatlan a közös tulajdonuk. A ház egy szobát, konyhát és nyári konyhát foglal magában. Az ingatlant az alperes tartja birtokában, a házban az ő ingóságai vannak elhelyezve. Előadása szerint ez az állandó lakása, csak időnkónt szokott a testvérénél tartózkodni M-n, a felperes szerint viszont állandóan ott lakik, D-n már évek óta nem volt ós a házat csak az ingóságainak tárolására használja. A felperesnek D-n egy másik házas-ingatlana is van és ebben lakik. Előadása szerint ez az épület lényegében csak egy kunyhó. A felperes kérte az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését úgy, hogy az alperes váltsa magához az ő illetőségét 15 000 Ft ellenében, vagy ő legyen jogosult az alperes illetőségét ugyanilyen összegért magához váltani. Az alperes a járásibíróság előtt úgy nyilatkozott, hogy az illetőségét sem a felperesnek, sem másnak nem hajlandó eladni, mert nincs másik lakása. „Esetleg" egy év alatt ki tudja fizetni a felperes illetőségének ellenértékét, ha kölcsönt vesz fel vagy elmegy dolgozni. Jelenleg megtakarított pénze nincs. A felperes az alperes részére járó megváltási ár 15 nap alatti meg68