Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

mészetű, ezért a házastársi vagyonközösséghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában a telekkönyvben tulajdonosként be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért ilyen esetben indokolt a perben a másik házastársat is meghallgatni és nyilatkozatához képest kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy perbevonása szükséges-e. Természetbeni megosztás esetén a megosztás módjához államigazgatási hatósági engedély is szükséges. E kérdést még az ítélet meghozatala előtt tisztázni kell, mert ilyen engedély hiányában az egyéb szempontok alapján megfelelőnek látszó megosztást sem lehet elrendelni. Nem lehet azonban azzal megelégedni, hogy az igazgatási hatóság a vázrajzra hozzájáruló nyilatkozatot vezet vagy a bírósággal közli hozzájárulását, hanem olyan alakszerű határozatot kell kívánni, amelyet az érdekelt felek mindegyikének kézbesítettek, amely ellen tehát azok jogorvoslattal élhetnek. A bíróság akkor jár el helyesen, ha — akár a felek által előterjesztett egy vagy több megosztási javaslattal, akár a bíróság előtti eljárásban kialakult megosztási móddal kapcsolatban — a feleket utasítja arra, hogy a hatósági engedély megszerzése érdekében járjanak el s ennek megtörténtéig a per tárgyalását felfüggeszti. Ugyanannál az ingatlannál több megosztási mód is szóba kerülhet, ezért több megosztási módra is keletkezhet államigazgatási engedély. Hogy anyagi jogszabályaink szerint melyik a legmegfelelőbb, azt a bíróságnak kell eldöntenie. A természetbeni megosztáshoz vázrajz is szükséges, amelynek telekkönyvi foganatosításra alkalmasnak kell lennie. Az ily irányú követelményeket a 2/1960. (XII. 25.) IM számú rendelet 107. és 108. §-a* tartalmazza. Ezekre a bíróságnak is kellő figyelemmel kell lennie, nehogy később a telekkönyvi érvényesítés akadályba ütközzék. Gondoskodni kell róla, hogy az ítéleti rendelkezés alapjául szolgált e megosztási vázrajznak egy másolati példánya az iratoknál maradjon, mert különben az ítéleti döntés után, amikor a vázrajz a telekkönyvi hatósághoz kerül, az iratok hiányosak maradnak. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben hozott ítélet elleni fellebbezés folytán az ítélet egész terjedelmének a felülbírálása csak akkor nem lehetséges, vagyis csak akkor lehet szó rész jogerőről, ha fellebbezéssel kizárólag az eljárási költség kérdésében éltek. Ez abból következik, hogy az érdemi döntés tárgya mindig a közösségnek az érdekek sérelme nélküli megszüntetése. Az pedig, hogy ez egyáltalán lehetséges-e s ha igen, mi annak a legmegfelelőbb módjia, annyira egységes kérdés, hogy részbeni eldöntésre alkalmatlan, tehát a részdöntések egymástól elszakítva jogerőre sem emelkedhetnek. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek dologi perek, ezért a per tárgya értékének a megállapításánál a vitás dolog (rész), illetőleg a dologi jog értéke az irányadó [Pp. 24. § (2) bek. e) pont]. Ha a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a felperes által igényelt dolog (dolog• E rendelkezések helyett lásd az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet 13. §ában, valamint a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 68. és 69. §-ában foglalt rendelkezéseket. 63