Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

valamelyik fél az idő alkalmatlanságára hivatkozik, egyéb körülmények azonban a kereset elutasítását eredményezhetik. VII. a) A keresethez mindig csatolni kell a közös ingatlan telekkönyvi betétjének hiteles kivonatos másolatát. b) Valamennyi tulajdonostársnak perben kell állania. Ha valamelyik fél azt állítja, hogy telekkönyvön kívül tulajdonjogot vagy oz ingatlanra kötelmi igényt szerzett, lehetőséget kell neki nyújtani arra, hogy a tulajdonjog bejegyzésének hiányát még a per folyama alatt pótolja. c) Perbe kell vonni az özvegyi jogra, más haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor az ilyen jognak a jogosultját is. A körülményektől függ, hogy esetleg más érdekelt perbevonása is szükséges-e. d) Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedély és a telekkönyvi foganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni. e) A fellebbezési bíróság csak akkor nem bírálhatja felül az első fokú bíróság ítéletének érdemi rendelkezését, ha fellebbezéssel kizárólag a perköltség kérdésében éltek. f) A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a felperes az iránt indít keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába [Ptk. 148. § (2) bek.], a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke. g) A perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. I. Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti perben mindenekelőtt tisztázni kell, vajon nincs-e a felek között egyetértés abban a kérdésben, hogy a közösség megszüntetésének milyen módját választják. Igenlő esetben is tisztázni kell azonban, hogy a megszüntetésnek ez a módja a tulajdonostársak érdeksérelme nélkül alkalmazható-e, és a feleket megfelelő felvilágosítással kell ellátni. Ha a közösség megszüntetésének valamelyik módja ellen mindegyik tulajdonostárs tiltakozik (például egyértelműen kizárják a megoldási módok közül az árverés útján való értékesítést), ezt a megosztási módot a bíróság nem alkalmazhatja, mert a közös tulajdon megszüntetésénél a tulajdonostársak egyező akaratnyilvánításának figyelmen kívül hagyása a tulajdonostársak rendelkezési jogával ellenkeznék. II. A Ptk. 148. §-a a megszüntetési módok között sorrendet állít fel. Elsőnek a természetbeni megosztást, másodiknak pedig az értékesítést 56