Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

lását a közös tulajdon megszüntetésének — előre nem látható — időpontjáig halasztja el. Ez annál is inkább indokolatlan, mert az értékekben bekövetkező változások a követelésnek a jövőben történő elbírálását megnehezítik, illetőleg rendkívül bizonytalanná teszik. (P. törv. Eln. Tan. 21 188/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7206. — L. 238. sorszám alatt.) 43. Eszmei közös tulajdon esetén az egyik tulajdonostárs által a használati díj összegére kötött megállapodás az ahhoz hozzá nem járult tulajdonostársat nem köti (Ptk. 140., 141. §). (P. törv. II. 20 622/1972. sz., BH 1972/12. sz. 7300. — L. 162. sorszám alatt.) 44. Árvíz és belvíz által megrongált közös tulajdonban álló épületnél építési kölcsön felvételére egymagában az a tulajdonostárs is jogosult, aki az ingatlannak legalább Vio részben tulajdonosa. Ez a tulajdonostárs mint a jelzálogul szolgáló ingatlan valamennyi tulajdonosának törvényes képviselője a szerződésben meghatározott jelzálogjog és a kikötött elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésére az egész ingatlanra kiterjedően joghatályosan adhat engedélyt [Ptk. 143. §, 13 440/1948. (1949. I. 7.) Korm. sz. r. 5. § (2) (3) bek., 8. § (5) bek., 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM sz. r. 13. § (2) bek.]. A b-i tkvi betétben felvett beltelki házasingatlannak telekkönyvileg bejegyzett tulajdonosa % részben Z. J.-né, i/6 részben özv. S. F.-né és Vö részben K. K. A S.-n 1970. október 27-én kelt kölcsönszerződés szerint Z. J. és felesége 115 000 Ft kamatmentes kölcsönt vettek fel az OTP fiókjától az említett — árvíz- és belvíz által megrongált — ingatlanon levő épület újjáépítésére, és Z. J.-né beleegyezését adta ahhoz, hogy a szóban levő egész ingatlanra a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat a hitelező javára telekkönyvileg bejegyezzék. A hitelező kérelmére a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság végzésével elrendelte a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az egész ingatlanra vonatkozóan a hitelező javára, bár özv. S. F.-né és K. K. társtulajdonosok a kölcsönszerződésben nem vettek részt. A végzés ellen özv. S. F.-né és K. K. fellebbeztek. A megyei bíróság végzésével K. K. fellebbezését mint elkésettet elutasította. Özv. S. F.-né fellebbezésének viszont helyt adva, a telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatta úgy, hogy özv. S. F.-né 1/6 illetőségére vonatkozóan az egyetemleges jelzálogjog, valamint az elidegenítési tilalom bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az árvíz és belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről szóló 7/1969. (III. 22.) EVM—PM sz. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szerint építési kölcsön elsősorban az épület tulajdonosa részére nyújtható. Közös tulajdonban álló épület esetében a kölcsön felvételére egymagában az a tulajdonostárs is jogosult, aki az ingatlannak legalább Vio részben tulajdonosa [13 440/1948. (1949. I. 7.) Korm. sz. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése]. 51