Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

A per adataiból tehát az állapítható meg, hogy a f elperesek által közölt írásbeli vételi ajánlatra az alperesek kellő időben és módon nem tettek megfelelő elfogadó nyilatkozatot. Ezért a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg ítéletének indokolásában, hogy az alpereseknek az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozata nem tekinthető elkésettnek, és az erre alapított ítéleti döntése is kétségtelenül törvénysértő. Az új eljárásban — minthogy az ügyben eljárt bíróságok jogi álláspontjukból következően ezzel nem foglalkoztak — el kell bírálni a felpereseknek a közös tulajdon természetben vagy esetleg más módon való megszüntetésére irányuló kereseti kérelmét az erre irányadó szabályok szerint. Ennek során a peres feleket fel kell hívni az eljárás folyamán többször változtatott kereseti kérelmük pontos előterjesztésére, és a peres feleket jogaik helyes gyakorlása érdekében a szükséges tájékoztatással is el kell látni (Pp. 3. §). (P. törv. I. 21 119/1969. sz., BH 1971/3. sz. 6692.) 42. A közös tulajdon megszüntetése előtt is kérheti a volt házastárs az életközösség megszűnése után végzett beruházásnak a tulajdoni hányad arányában való megtérítését a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint (Ptk. 139—149. §). Az ingatlan a peres felek házassági életközösségének megszűnése (sőt házasságuk felbontása után) is egyenlő arányú közös tulajdonukban maradt. Ettől kezdve tehát a peres feleknek mint tulajdonostársaknak a jogviszonyát a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai (Ptk. 139—149. §-ok) szerint kell elbírálni. A felperes mint tulajdonostárs beruházásokat végzett egymaga a házba, így pedig azok jellegétől függően megnyílhatott a joga ahhoz, hogy egészben vagy részben a beruházott érték felének a megtérítését igényelje az alperestől. Vizsgálni kell tehát, hogy milyen jellegű beruházások történtek. A Ptk. 142. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel azoknak a beruházásoknak a megtérítését feltétlenül igényelheti, amelyek az állaghoz (az építkezés befejezéséhez) tartoznak, függetlenül attól, hogy e beruházásokhoz az alperes beleegyezését kikérte-e vagy sem. A Ptk. 142. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az alperest a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó esetleges további beruházásokban jelentkező értékemelkedés alapján milyen mértékű megtérítési kötelezettség terheli a felperessel szemben. A beruházások akkor nem haladják meg a rendes gazdálkodás körét, ha azok nem voltak ugyan feltétlenül szükségesek, de hasznosak voltak. E vonatkozásban azonban azt kell vizsgálni, hogy a beruházások az alperesre nézve is hasznosak voltak-e s ha igen, mennyiben. Olyan mértékben, amilyenben reá nézve is hasznosak (előnyösek) voltak, megtérítési kötelezettsége fennáll. Ilyen értelemben tehát a felperes igénye nem időelőtti, s az alperes megtérítési kötelezettsége beállhatott. Egyébként a célszerűségi szempontokkal is ellentétes az a megoldás, amely az életközösség megszűnése után történt beruházások megtérítésére irányuló követelés elbírá50