Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

jesztett elő kérelmet a telekkönyvi hatóságnál, ismételten utalva arra, hogy ő építette a családi házat, sőt hatósági bizonyítványt is csatolt, mely szerint „a második (udvari) ház az ő saját tulajdonát képezi", arra vonatkozólag pedig nem terjesztett elő kérelmet, hogy az új épület tu­lajdonjoga a felesége nevére is bejegyzésre kerüljön. A telekkönyvi ha­tóság mégis névegyeztetés és külön kérelem nélkül a folyamodóén kívül annak felesége tulajdonjogát is bejegyeztette. Miután a törvényességi óvás a Pp. 273. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott egyéves határidőn túl érkezett, a Legfelsőbb Bíróság kizáró­lag a törvénysértés megállapítására szorítkozott. (P. törv. I. 20 732[1971. sz., BH 1972/7. sz. 7129.) b) A tulajdonjog tartalma és védelme 28. Öröklési szerződés esetén az ingatlan tulajdonának várományosát terhelő karbantartási kötelezettség a szükséges és indokolt mértékben az újjáépítésre is kiterjed. Az ingatlanon történő új építkezés tekinte­tében azonban a tulajdonos jogosult dönteni, s az új építkezéshez váló hozzájárulásra a tulajdonost nem lehet kényszeríteni [Ptk. 5. § (3) bek., 99., 295. §, 589. § (3) bek.]. (P. törv. I. 20 089/1970. sz., BH 1971/2. sz. 6660. — L. 98. sorszám alatt.) 29, Község (város) belterületén a szomszédos telken levő fa kivágá­sára való kötelezésnek csak nagyon indokolt esetben lehet helye, éspe­dig olyankor, ha az összes körülmények mérlegelése alapján az állapít­ható meg, hogy a szomszédnak a fa lényegesen nagyobb kárt okoz, mint amennyi előnyt a fa megmaradása a tulajdonosnak jelent [Ptk. 100. §, 101. § (2) bek., 2/1959. (XI. 27.) FM—Élm. sz. r. 19. § (1), (2) bek.].* A peres felek tőszomszédok. A felperesnek a közös mezsgyehatártól 0,85—1,25 m távolságra gyümölcsfái vannak, az alperesnek pedig 1 m távolságra 1 db 6—7 m magas akácfája van. A felperes a keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy az akácfáját vágja ki, mert ez a fa árnyékolás és átnyúló gyökerei folytán neki kárt okoz. Egyúttal az akácfán élősködő rovarok által okozott ká­rának megtérítését is kérte. Az alperes viszontkeresetet támasztott és a felperest a mezsgyehatár közelében ültetett gyümölcsfáinak kivágására, valamint egyéb kárának megtérítésére is kérte kötelezni. A járásbíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét is elutasította, mert a perben felmerült bizonyítókok alapján nem találta megállapíthatónak, hogy a fák az árnyékolással vagy más módon köl­* Az 1959. évi 23. számú törvényerejű rendeletet és a 2/1959. (XI. 27.) FM—Élm. M. számú rendeletet az 1970. évi 26. számú törvényerejű rendelet 13. §-a, ille­tőleg a 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet 79. §-a hatályon kívül helyezte. Az utóbb említett rendelet 10. §-a szabályozza az ingatlan határától számított legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat. 32

Next

/
Thumbnails
Contents