Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

27. Az épületre önálló tulajdonjog nem szerezhető olyan megállapodás alapján, amelyet az építkező az építkezés befejezése után köt a tulajdonossal [Ptk. 97. § (2) bek. c) pont, PK 1. sz.]. A p-i tkvi betétben 3951. hrsz. alatt felvett, 96,8 ölnyi területen fekvő, két szobából és mellékhelyiségekből álló lakóház és udvar egyenlő arányban eredetileg N. P. és felesége osztatlan közös tulajdona volt. A tulajdonosok az 1962. március 12-én kelt nyilatkozatukban hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekük ifj. N. P. és felesége az ingatlanon családi házat építhessenek. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt még 1962-ben megadta, a telek megosztását azonban annak kis mérete miatt nem engedélyezte. A tulajdonosok elhalálozása után az ingatlant gyermekeik, ifj. N. P. és H. J.-né örökölték osztatlanul egymás között egyenlő arányban. N. P. a telekkönyvi hatóságnál a p-i tkvi betétben 3951. hrsz. alatt felvett ingatlanon még 1962-ben épített újabb családi házának „telekkönyvi munkarészekbe bejegyzését" kérte annak előadása mellett, hogy a telek megosztását kicsiny volta miatt annak idején nem engedélyezték. A folyamodó utód csatolt egy tanácsi hatósági bizonyítványt, amely szerint „az ügyfél nyilatkozata és két tanú igazolása alapján" a kerületi tanács vb igazgatási osztálya igazolta, hogy N. P. folyamodó „a p-i tkvi betétben 3951. hrsz. alatt felvett ingatlanon épített második (udvari) családi házat maga építette és az saját tulajdonát képezi". Csatolt továbbá egy 1970. március 16-án kelt megállapodást, amely szerint a szüleitől örökölt 3951. hrsz. ingatlan tulajdonosai: ifj. N. P. és H. J.-né megállapodnak abban, hogy „ugyanezen ingatlanon ifj. N. P. által 1962jben épített és ifj. N. P. és neje tulajdonában levő másik családi ház által beépített területre ezen családi ház mindenkorú tulajdonosa részére földhasználati jogot enged meg". A telekkönyvi hatóság a kérelem és mellékletei alapján az 1970. március 28-án kelt és a felek részére 1970. április 13-án kézbesített végzésével elrendelte az 1962. évben felépített lakóháznak a p-i tkvi betétbe 3951/A. hrsz. alatt Önálló ingatlanként való telekkönyvezését, arra a tulajdonjognak ifj. N. P. és neje javára V2—V2 arányban való telekkönyvi bejegyzését, egyidejűleg a tkvi betétben a 3951. hrsz. földrészletre a 3951/A. hrsz. ingatlan mindenkori tulajdonosai javára a földhasználati jog bejegyzését. A telekkönyvi hatóság végzése fellebbezés hiányában 1970. április 28-án jogerőre emelkedett. A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik (PK 1. sz.). A földhasználati jog bejegyzésénél a telekkönyvi hatóság figyelmét elkerülte az, hogy az 1970. március 16-án kelt megállapodás a telekkönyvi bejegyzéstől eltérően megnevezett „ifj." N. P. mint V2 részes tulajdonos és testvére, H. J.-né között jóval az építkezés befejezése után történt. Ilyen megállapodás alapján pedig — a Ptk. 97. §-a értelmében — az épületre önálló tulajdonjog nem szerezhető. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felesége nevének feltüntetése nélkül megjelölt N. P. folyamodó kizárólag a maga nevében ter31