Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

hogy az Országos Találmányi Hivatal az utóbb tett „kiválasztott" bejelentést az alapbejelentéssel együtt bírálja el, miért is az alapbejelentési ügy iratainak az Országos Találmányi Hivatalhoz való visszaküldését kérte a két bejelentés együttes elbírálása végett. Az első fokú bíróság az eljárást felfüggesztette a bejelentő által az Országos Találmányi Hivatalnál tett megosztási kérelem elintézéséig s egyben elrendelte az iratoknak az Országos Találmányi Hivatalhoz való áttételét. A végzés indokolása szerint az 1969. évi II. tv. 49. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad a bejelentés megosztására, ezért az első fokú bíróság a bejelentő kérelmének helyt adott és a 105/1952. (XII. 28.) Mt sz. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette és a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján az iratokat az Országos Találmányi Hivatalhoz tette át. A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A jogerős végzése ellen nem emelt törvényességi óvás alapos. A bejelentő a szabadalmi bejelentésót az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban az 1969. évi II. tv. (Szt.) 49. §^ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján nem osztotta meg, miért is azt az Országos Találmányi Hivatal egységesen és teljes egészében bírálta el. E határozat — figyelemmel a 4/1969.. (XII. 28.) OMFB—IM számú együttes rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre — olyan érdemi határozatnak minősül, amelyhez az Országos Találmányi Hivatal az Szt. 34. §-ának (2) bekezdése szerint kötve van, s azt az utóbb tett „kiválasztott" bejelentés elbírálása során sem teheti félre, a határozat megváltoztatására az Szt. 57. §-a szerint indult megváltoztatási eljárásban a bíróság jogosult. Az utóbbiakra tekintettel az Országos Találmányi Hivatal érdemi határozatának megváltoztatása nélkül az Országos Találmányi Hivatal előtt csak egy eljárás folyhat, éspedig a bejelentő által utóbb tett — az egyik változatra szűkített — bejelentés tárgyában indult eljárás, s így szó sem lehet arról, hogy az Országos Találmányi Hivatal a két eljárást együttesen folytassa le, vagy hogy a már meghozott érdemi határozatát a bíróság megváltoztató határozata hiányában félretegye. Ezért a megváltoztatási kérelem érdemi elintézése nem függhet a bejelentő által utóbb tett „kiválasztott" bejelentés érdemi elintézésétől, éspedig az esetben sem, ha a megváltoztatási eljárás során a bejelentő a leírást, igénypontokat és rajzokat szűkítő értelemben módosította is [Szt. 49. § (1) bek.], mert ez legfeljebb azt eredményezi, hogy a bíróság a szabadalmazhatóság (újdonság) kérdését a módosításnak megfelelő körben vizsgálja. A kifejtettekből következik, hogy tévedett — és ezáltal jogszabályt sértett — a Fővárosi Bíróság, amikor a bejelentő kérelmének helyt adott, az eljárást felfüggesztette és elrendelte az iratoknak az Országos Találmányi Hivatalhoz áttételét. (P. törv. III. 21 024/1971. sz., BH 1972/6. sz. 7097.) 26