Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

lyon kívül helyezését és a pernek a Pp. 251. §jánák (1) bekezdése, vala­mint a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján való megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az első fokú bírósági eljárás során a szabadalombitorlás megállapítására vonatkozó kérelmétől elállott és csak a szabadalom használatáért járó díj iránti igényét tartotta fenn, ennek az igénynek az elbírálása pedig az 1969. évi II. tv. 66. <§-ának (4) bekezdése szerint szocialista szervezetek tekintetében a gazdasági döntő­bizottság* hatáskörébe tartozik. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése határozza meg azt, hogy ki követ el szabadalombitorlást, és a (2) bekez­dés sorolja fel azokat a polgári jogi igényeket, amelyeket a szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest támaszthat. Ezek között a d) pont szerint a szabadalmas követelheti a szabadalombitor­lással elért gazdagodás visszatérítését, a (4) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a szabadalombitorlás vagyoni kárt is okozott, a Ptk. szabályai szerint kártérítés jár. A szabadalombitorlás miatt indított perek közé ezek az Szt. 26. §-ában megjelölt polgári jogi igények érvényesítése iránti perek is tartoznak. Az előadottak szerint a felperes kártérítés iránti igényét az alperessel szemben abból származtatja, hogy az alperes a szabadalmi oltalom ha­tálya alatt álló találmányokat jogosulatlanul hasznosította. Ennek az igénynek az elbírálása az Szt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik, és így az Szt. 66. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabály az adott eset­ben nem alkalmazható. (Legf. Bír. Pf. III. 20 343/1971. sz., BH 1972/8. sz. 7174.) 21. A szabadalmi igény-pontok módosítása (korlátozása) nem jelenti a szabadalmi bejelentés megosztását. — Ha az Országos Találmányi Hi­vatal a szabadalmi bejelentést egységesen és teljes egészében elbírálta, az így hozott határozatát nem teheti félre akkor sem, ha a bejelentő be­jelentését utóbb — az egyik változatra leszűkítve — módosította. Ilyen esetben a bíróság nem függesztheti fel a bejelentést elutasító határozat megváltoztatására irányuló eljárást [1969. évi II. tv. 49. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. §]. A bejelentő „Tömítőbetét karmantyús csövekhez" című találmányára szabadalmi oltalom megadását kérte. Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentést újdonság hiányában elutasította. A bejelentő a bíróságnál az elutasító határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az Országos Találmányi Hivatal által megjelölt an­terioritások nem akadályozzák a szabadalmi oltalom megadását. Előadta azt is, hogy ismételten átvizsgálta az eredeti leírást és igénypontokat, azokat az egyik kiviteli változatnak megfelelően korlátozta s az így át­dolgozott leírást, igénypontokat és rajzokat elkészítette, majd az ennek megfelelő „korlátozott" bejelentéssel kapcsolatban az alapbejelentés sze­rinti elsőbbség elismerését kérte. Ezért álláspontja szerint szükséges, * A gazdasági döntőbizottság helyett lásd a jogszabályok hatásköri rendelkezé­seinek megfelelő bíróságot [1972. évi 29. sz. tvr. 3. § (2) bek.]. 25

Next

/
Thumbnails
Contents