Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

lás útján sajtolással, préseléssel, hengereléssel létrehozott mintázat) hozzák létre, alakítják ki. Azonos az eljárás a bejelentés szerinti megoldásnál is. Csak az anyag más, mert megfelelő anyagból (foszlatott papír, fűrészpor kötőanyaggal, gipsz stb.) álló képlékeny massza helyett kész műanyaghabot visz fel az alakítandó felületre, de a kapott felület jellemző sajátosságát a felvitt, formázandó anyag tulajdonsága eleve meghatározza. Így a Fővárosi Bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy újdonságrontó szabadalom miatt a bejelentés alkotói tevékenységből eredő új megoldást nem tartalmaz, tehát nem elégíti ki az 1969. évi II. tv. 1—5. §-ában meghatározott követelményeket a 2. § szerinti újdonság hiánya miatt. (Legf. Bír. Pkf. III. 20 559/1971. sz., BH 1972/5. sz. 7070.) 19. A fenntartási illeték befizetésének elmulasztása a szabadalmi oltalom megszűnését vonja maga után. Ilyen esetben méltányosságból sincs lehetőség a szabadalom fenntartására [1969. évi II. tv. 12. § (3) bek., 30. § b) pont]. Az Országos Találmányi Hivatal megállapította, hogy a szabadalmi oltalom az 5. évi illeték befizetésének elmulasztása miatt 1969. május 6-án megszűnt. A volt szabadalmas a határozat ellen megváltoztatási kérelmet terjesztett elő. Az első fokú bíróság az OTH végzése ellen benyújtott megváltoztatás iránti kérelmet elutasította. E végzés ellen a volt szabadalmas nyújtott be fellebbezést, amelyben méltányosságiból kérte az első fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésével a szabadalom fenntartását. A volt szabadalmas fellebbezése nem alapos. Az első fokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a szabadalom 5. évi esedékes illetéke 1969. május 5-én 2500 Ft volt, amely összeget 100 százalékos pótlékkal 1969. november 5-ig lehetett volna befizetni. A befizetés nem történt meg. Az 1969. évi II. tv. 30. §-ának b) pontja szerint a végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a fenntartási illetéket a türelmi idő — az esedékességtől számított hat hónap [12. § (3) bek.] — alatt sem fizették meg. E jogszabályi rendelkezés alapján az első fokú bíróság helytállóan, jogszabálysértés nélkül utasította el a megváltoztatási kérelmet. Ezért az ellene benyújtott fellebbezés nem alapos, a végzés megváltoztatására méltányosságból nincs lehetőség. (Legf. Bír. Pkf. III. 20 581/1971. sz., BH 1972/5. sz. 7071.) 20. A szabadalombitorlás miatt indított perek közé — tehát a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá — tartozik az a jogvita is, amelyben a felperes keresete nem a bitorlás megállapítására, hanem a jogtalan használattal elért gazdagodás (találmányi díj) vagy kártérítés fizetésére irányul [1969. évi II. tv. 26. § (1), (2), (4) bek., 66. § (1), (4) bek.]. Az első fokú bíróság ítélete ellen, amely az alperest 230 000 Ft fizetésére kötelezte, az alperes fellebbezett. Az első fokú ítéletnek a hatá24