Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

érvényesülését a belföldi piaci viszonyokra, s ezért biztosítani kell a külföldi féllel kötött szerződésnek a belföldi féllel kötött — az előbbihez kapcsolódó — szerződéssel való összhangját, illetőleg az összhang megteremtésének lehetőségét. Ezt a gazdaságpolitikai érdeket tartják szem előtt a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseire vonatkozó említett rendelkezések is s teszik lehetővé szállítási szerződés kötését. A felek 1968. február 15-én — „a kukorica-terméshozamot növelő akció szerves részeként" — termékértékesítési szerződést is kötöttek. Ebben a felperes mint szállító arra vállalt kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott mennyiségű — általa termelt — kukoricát 1968 decemberében adja át a megrendelő alperesnek. Egyben a felperes az átadandó kukoricáért járó vételárat a Magyar Nemzeti Bankra engedményezte. A felek megállapodtak abban is, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az R. szabályai az irányadók. A felek között tehát két szerződés jött létre: az egyik — a szállítási szerződésnek nevezett — 1968. február 9-én, a másik pedig — a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek nevezett — 1968. február 15-én. Mindkét szerződés megkötésére a kukorica-terméshozamot növelő akció keretében került ugyan sor, ez azonban ugyancsak nem ad alapot a korábban megkötött — egész más jellegű — szerződésnek termékértékesítési szerződéssé minősítésére. Ugyanazt a célt ugyanannak az akciónak a keretében különféle szerződéstípusok felhasználásával is szolgálni lehet. Meghatározott célból szervezett akcióba való bekapcsolódás tehát nem akadályozhatja a résztvevőket abban, hogy az egyes részfeladatok megvalósítására — a jogszabályban biztosított szerződési szabadsággal élve és a jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával — az általuk legmegfelelőbbnek tartott szerződéstípust vegyék igénybe. Ez áll összhangban az új gazdasági mechanizmus követelményeivel is. (P. törv. Eln. Tan. 20 905/1969. sz., BH 1971/12. sz. 6982.) d) Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 150. Ha a termelő a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés álapján a maga szolgáltatását felajánlotta, teljesíteni kész és képes volt, de a megrendelő a szerződésszerű teljesítést a maga részéről jogos ok nélkül megtagadta, a megrendelő szerződésszegése miatt kártérítési felelősséggel tartozik. — A termelő csak a válóban elszenvedett kárának a megtérítésére tarthat jogos igényt [Ptk. 313. §, 410. § (1) bek., 358. § (1) bek., 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 1. § (1) bek., 14., 26. §]. Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság azzal a kiegészítéssel fogadta el ítélkezése alapjául, hogy az alperes 1969. június 16-án kelt levelének vétele után a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet az 1969. június 26-i levelében azt is közölte az alperessel, hogy „a kötbért meghaladó követelésüket érvényesíteni kívánják". Ezt a levelet követően a felperes az 1969. július 30-án kelt levelében részletesen is közölte kárát az alperessel. 215