Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

Az első fokú bíróság az alperest a Pt. 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással kötelezte 10 277 Ft kártérítés és annak kamatai, továbbá 600 Ft perköltség megfizetésére. Tényként állapította meg, hogy az alperes 1968. június 6-án Wofatoxszal permetezett, ebből kifolyólag a felperes méhei elhullottak, és ezzel összefüggésben a felperesnek 10 277 Ft kára keletkezett. Az alperes fellebbezésében kérte az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a mérgező anyaggal történő permetezéshez a szükséges hatósági engedéllyel rendelkezett, ezen túlmenően a környékbeli gazdákat — így a felperest is — a permetezésről időben értesítette. A fellebbezés részben alapos. Az első fokú bíróságnak téves az az álláspontja, hogy a felek közötti jogvitát a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása mellett kell eldönteni. A tényállás szerint az alperes növényi kártevők permetezésére méhekre pusztító hatású vegyszert alkalmazott. A méregnek ilyen módon történő felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység, ezért az alperes kártérítési felelősségének jogalapját a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály szerint kell elbírálni. Az alperes a teljes kártérítési felelősség alól a Ptk. 345. §-ának (2) bekezdése értelmében csak akkor mentesülhetne, ha bizonyította volna, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó. tevékenység körén kívül esik. Az alperes viszont ilyen, a felelősség alól mentesítő körülmények fennállását nem igazolta, mert a permetezés pontos, napra rögzített időpontjának közlésével elháríthatta volna a bekövetkezett kárt. A Ptk. 345. §-ának (3) bekezdése értelmében az alperes nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a károsultnak felróható magatartásából származott. Az alperes az 1968. május 29-én kelt felhívásban — amelyet a felperes testvére is aláírt, aki a méhek őrzésével és felügyeletével meg volt bízva — közölte a környékbeli lakosokkal, hogy 1968. május 30-i kezdettel repülőgéppel Wofatox permetezést hajt végre, és hogy a felszólítás tudomásul vételétől számított 21 napon keresztül az ebből eredő állatelhullásokért felelősséget nem vállal. A felperes tehát a közlést követően köteles lett volna az alperesi gazdaságnál tájékozódni, hogy a tanyája körül pontosan melyik napra várható a mérgező anyaggal történő permetezés, s amikor ő ilyen előzetes tájékozódás nélkül kiengedte a méheket a mezőre, a kár részben neki felróható magatartásából származott. A kárnak ebből eredő részét a bíróság a felperes terhére 50%-^ban állapította meg s ennek megfelelően az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta. (Szegedi Megyei Bíróság Pf. I. 20 316/1970. sz., BH 1971/1. sz. 6630.) 119. A dolgozó az üzemi balesetből származott kárának megtérítése végett közvetlenül harmadik személy ellen is fordulhat. Ennek a követelésnek az érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozik [Ptk. 345. § (1) bek., Pp. 22. §, Mt. 62. §]. A felperes gépkocsivezető az ÉSZV egyik üzemegységénél. E minőid