Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

(XII. 8.) PM sz. rendelet hatálybalépésének az időpontjáig, 1968. január l-ig visszamenőleg felülvizsgálta és a jogellenesen igénybevett árkiegé­szítés visszatérítése címén az illetékes adóhivatal számlájára a külön­bözeteket befizette. Az alperes által vásárolt kovácsszén után történt ár­kiegészítést a felperes 1970. augusztus 6-án fizette be. A felperes keresetében a visszatérített árkiegészítési összeg megfize­tésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság elfogadta az alperes kifogását és az elévülésre hivatkozva [Ptk. 324. § (1) bek.] csupán az alperes harmadik vásárlása után felszámítható árkiegészítésnek, 536,50 Ft-nak a megfizetésére kötelezte az alperest 1970. augusztus 6-tól járó évi 10% kamatával együtt, míg ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. A felperes fellebbezésében fenntartotta a keresetét. Előadta, hogy az árkiegészítés nem a felperest illette, hanem az adóhivatalt, és ő csupán behajtani tartozott, amelynek elmulasztása esetén készfizetői kezesként felelt. Ilyen körülmények között az elévülés akkor kezdődött, amikor ő az árkiegészítést az alperes helyett az adóhivatalnak visszafizette, amely időponttól az elévülés nem következett be. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az árkiegészítés összegének felszámíthatósága tekintetében téve­désben volt és ennek felismerésétől számított egy éven belül jogosult a szerződést megtámadni. A megyei bíróság a járásbíróság jogi álláspontját elfogadta és meg­állapította, hogy az alperes perbeli első két vásárlásával kapcsolatban a felperesnek az árkiegészítés megfizetésére irányuló követelése elévült. A peres felek között megkötött adásvételi szerződések alapján a peres felek között létesült jogviszony, míg az árkiegészítést a vonatkozó jog­szabály értelmében [R. 9. § (3) bek.] a felperes vehette és vette igénybe. A felperes a vásárlások után a 21/1967. (XII. 8.) PM sz. rendelet értel­mében az árkiegészítéssel növelt árat követelhette volna az 'alperestől. Követelése tehát a vásárlás időpontjában keletkezett, és az elévülés a Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése értelmében a követelés esedékességétől kezdődött. Téves a felperesnek a Ptk. 210. §-ában foglaltakra való hivatkozása is, mert a jogszabály helytelen értelmezése nem ad alapot a Ptk. 210. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megtámadására, mivel jogi szakértő részéről a feleknek együttesen adott téves tájékoztatás esete nem forgott fenn. A kifejtettek alapján a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 780/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7205.) 108. A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel kötött ta­nulmányi szerződés alapján az ösztöndíj visszafizetése iránt 1968. január 1. napját követően megnyílt igény az ötéves elévülési időn belül érvé­nyesíthető [Ptk. 324. §, Mt. 21. §, Mt. V. 15. §, 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 4—7. §, 5/1969. (VII. 27.) MM sz. r.]. (P. törv. 111. 20 889/1970. sz., BH 1971/11. sz. 6943. — L. 266. sorszám alatt.) 158

Next

/
Thumbnails
Contents