Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)
(XII. 8.) PM sz. rendelet hatálybalépésének az időpontjáig, 1968. január l-ig visszamenőleg felülvizsgálta és a jogellenesen igénybevett árkiegészítés visszatérítése címén az illetékes adóhivatal számlájára a különbözeteket befizette. Az alperes által vásárolt kovácsszén után történt árkiegészítést a felperes 1970. augusztus 6-án fizette be. A felperes keresetében a visszatérített árkiegészítési összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A járásbíróság elfogadta az alperes kifogását és az elévülésre hivatkozva [Ptk. 324. § (1) bek.] csupán az alperes harmadik vásárlása után felszámítható árkiegészítésnek, 536,50 Ft-nak a megfizetésére kötelezte az alperest 1970. augusztus 6-tól járó évi 10% kamatával együtt, míg ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. A felperes fellebbezésében fenntartotta a keresetét. Előadta, hogy az árkiegészítés nem a felperest illette, hanem az adóhivatalt, és ő csupán behajtani tartozott, amelynek elmulasztása esetén készfizetői kezesként felelt. Ilyen körülmények között az elévülés akkor kezdődött, amikor ő az árkiegészítést az alperes helyett az adóhivatalnak visszafizette, amely időponttól az elévülés nem következett be. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az árkiegészítés összegének felszámíthatósága tekintetében tévedésben volt és ennek felismerésétől számított egy éven belül jogosult a szerződést megtámadni. A megyei bíróság a járásbíróság jogi álláspontját elfogadta és megállapította, hogy az alperes perbeli első két vásárlásával kapcsolatban a felperesnek az árkiegészítés megfizetésére irányuló követelése elévült. A peres felek között megkötött adásvételi szerződések alapján a peres felek között létesült jogviszony, míg az árkiegészítést a vonatkozó jogszabály értelmében [R. 9. § (3) bek.] a felperes vehette és vette igénybe. A felperes a vásárlások után a 21/1967. (XII. 8.) PM sz. rendelet értelmében az árkiegészítéssel növelt árat követelhette volna az 'alperestől. Követelése tehát a vásárlás időpontjában keletkezett, és az elévülés a Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése értelmében a követelés esedékességétől kezdődött. Téves a felperesnek a Ptk. 210. §-ában foglaltakra való hivatkozása is, mert a jogszabály helytelen értelmezése nem ad alapot a Ptk. 210. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megtámadására, mivel jogi szakértő részéről a feleknek együttesen adott téves tájékoztatás esete nem forgott fenn. A kifejtettek alapján a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 780/1971. sz., BH 1972/9. sz. 7205.) 108. A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel kötött tanulmányi szerződés alapján az ösztöndíj visszafizetése iránt 1968. január 1. napját követően megnyílt igény az ötéves elévülési időn belül érvényesíthető [Ptk. 324. §, Mt. 21. §, Mt. V. 15. §, 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 4—7. §, 5/1969. (VII. 27.) MM sz. r.]. (P. törv. 111. 20 889/1970. sz., BH 1971/11. sz. 6943. — L. 266. sorszám alatt.) 158