Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

vari szoba és konyha. A felperesek végül kötelezték magukat arra is, hogy beköltözésüktől kezdődően a felépítményt teljes egészében karbantartják. A szerződés megkötése, illetőleg a felperesek beköltözése után a felek között a jóviszony hamarosan megromlott, s közöttük több perre is sor került. A felperesek jelen perbeli keresetükben előadták, hogy a melléképület életveszélyes állapotban van, bármikor összedőlhet, ezért annak újjáépítése szükséges. Tekintve azonban, hogy az ingatlan tulajdonjoga az alperest illeti, hozzájárulása nélkül a szükséges építési engedélyt nem tudják megszerezni, miért is kérték, hogy az alperes hozzájáruló nyilatkozatát a bíróság ítélettel pótolja. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenezte a melléképület újjáépítését, arra hivatkozott, hogy a felperesek ellen pert akar indítani a szerződés megszüntetése iránt. Mindennemű beruházás az általa megtérítendő összeget növelné s ezáltal nehezebben találna újabb eltartót, aki a felperesekkel szemben fennálló tartozását átvállalná. Tagadja az újjáépítés szükségességét is, állította, hogy a fennálló rongálódásokat a felperesek idézték elő. Az első fokú eljárás ideje alatt a melléképület egyik sarkán a falak kidőltek. Az első fokú bíróság szakértőt hallgatott meg. A szakértői vélemény szerint a felperesek — habár csak a melléképület újjáépítéséhez kérték az alperes hozzájáruló nyilatkozatának a pótlását — valójában a meglevő melléképület lebontása után egy teljesen új melléképületet kívántak építeni, mintegy kétszer nagyobb alapterülettel. Ehhez — eltérő nyomvonalon — részben az alapozást is elvégezték. A szakértő az újjáépítés kérdését a felperesek lakásszükséglete szempontjából vizsgálta, utalt azonban arra is, hogy a melléképület szigetelése elavult, a falak kisebb mértékben felnedvesedtek, és a vályog anyaga elmállott. A városi tanács vb építési osztályának főmérnöke — akit az első fokú bíróság tanúként hallgatott ki — előadta, hogy aláfalazás vagy hasonló javítás az adott esetben nem gazdaságos. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a melléképület újjáépítésére a felpereseknek elvi építési engedélyt adott, amely csak arra vonatkozik, hogy a melléképületet — lebontás után — eredeti ter^ jedelmében építsék fel újra. Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott és nyári konyhát, mosókonyhát és kamra helyiséget magában foglaló melléképületnek a felperesek által történő újjáépítéséhez az alperes hozzájáruló nyilatkozatát ítéletével pótolta. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperesek keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felek által kötött szerződés szerint a perbeli ingatlan tulajdonjoga csak az alperes halálának bekövetkezésével száll át a felperesekre, az alperes életében azonban az ingatlan tulajdonából folyó jogok gyakorlása az alperest illeti. Ebből következik, hogy az ingatlanon történő új 143