Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

nak állagát az I. r. alperes, haszonélvezetét pedig a II. r. alperes szerezte meg. Az ingatlant az alperesek birtokba vették, a vételárból azonban 43 000 Ft-ot nem fizettek meg. K. P. eladó 1967. október 5-én meghalt. Örököse az I. r. felperes. A felperesek a vételár megfizetése iránt pert indítottak, az alperesek pedig azzal védekeztek, hogy az adásvételi szerződés tévedés, megtévesztés és feltűnően nagy értékkülönbség miatt érvénytelen. Az első fokú bíróság az alpereseket 43 000 Ft hátralékos vételár és annak járulékai megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperesek nem tudták bizonyítani, hogy a szerződés megkötésekor tévedésben voltak. Nem állapítható meg a feltűnően nagy értékkülönbség sem, mert az ingatlan értéke az adásvételi szerződés megkötése idején 90 500 Ft volt, szemben a kikötött 110 000 Ft-os vételárral. Ez a különbség pedig feltűnően nagynak nem tekinthető. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek. A fellebbezési tárgyaláson a peres felek kölcsönösen úgy nyilatkoztak, hogy ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítaná meg, az eredeti állapot helyreállítását kérik, nem pedig az aránytalanságnak a szerződés módosításával történő megszüntetésit. A másodfokú öíróság az ingatlan szerződéskötéskori értékének megállapítása céljából újabb szakértőt hallgatott meg. Ezt követően a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperesek a 110 000 Ft-os vételárból csak 67 000 Ft-ot fizettek ki, tehát még nem teljesítettek. A Ptk. 236. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a szerződés megtámadására nyitvaálló egyéves határidő a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor kezdődik. Mivel az alperesek még nem teljesítettek, a szerződést a jogszabály alapján is megtámadhatták, de a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdése értelmében megtámadási jogukat kifogás útján is érvényesíthették. Az ingatlannak a szerződéskötéskori értékét a másodfokú bíróság az általa meghallgatott szakértő szakvéleménye alapján 68 650 Ft-ban állapította meg. Arra hivatkozással, hogy a bírói gyakorlat a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbséget a 30 százalékot meghaladó különbség esetén állapítja meg, a perbeli adásvételi szerződést a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította. Erre tekintettel a keresetet elutasította. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása kérdésében azonban nem határozott arra hivatkozással, hogy az alperesek ennek érdekében viszontkeresetet nem emeltek, csupán kifogásként érvényesítették a megtámadási igényt. A jogerős ítélet ellen azon a címen emelt törvényességi óvás, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit a másodfokú bíróság nem rendezte, alapos. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ez általános rendelkezés, s e mellett a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése — kivételes szabályként — arra is feljogosítja a bíróságot, hogy feltűnően 122