Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

vagy 24-én a felperesnél bemutatták és azt kérték, hogy a felperes járuljon hozzá a szerződésnek kötbérmentes közös megegyezéssel való felbontásához. N. Zs., a felperes igazgatója ugyan nem tett a szerződés kötbérmentes felbontásához hozzájáruló nyilatkozatot, de azt kérte Sz. Gy.-tól és L. F.-től, hogy az alperes írásban is tegye meg az általuk szóban tett bejelentést. Az alperes 1969. október 25-én kelt levelében írásban is közölte a felperessel, hogy a hatóság nem engedélyezi újabb munkák elvégzését, ezért a keretszerződést felmondja és kéri ennek kötbérmentes elfogadását. A felperes — az első fokú bíróság további megállapításai szerint — az 1969. augusztus 26-án tartott helyszíni bejárás alkalmával arra kötelezte magát, hogy a gazdaságában II. számmal jelölt épületet 1969. október 5-ig az alperesnek átadja; az alperes ugyanis ennek megtörténtekor kezdte volna meg a munkát. Az átadás megtörtént. Az említett épületben a felperes 20 000 csirkét tenyésztett és nevelt. Az épület átadása érdekében azonban a csirketenyészetet megszüntette az épület gépi és villamos berendezését pedig leszerelte. Az épület 1969 szeptember végétől 1970 márciusáig hasznosítás nélkül maradt. A felperes újabb kivitelezővel csak akkor tudott szerződni. A felperes módosított keresetében 492 750 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperest súlyos mulasztás terheli a szerződés megkötésével, illetőleg felbontásával kapcsolatban és ebből kifolyólag a felperest nagy összegű kár érte. A kár azonban a kapacitás lekötési díj összegét nem haladja meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy a keretszerződést közös megegyezéssel felbontották, és a felperes minden igényéről lemondott. Az első fokú bíróság a leszállított kereset szerint marasztalta az alperest. Az ítélet indokolásának az a lényege, hogy a felek a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 43. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapodhattak abban, hogy későbbi időpontban vállalkozási szerződést kötnek, s ennek biztosítására az alperes kapacitásának egy részét fenntartja (kapacitásfoglalási szerződés). Az alperes ezt a szerződést megszegte, mert a vállalkozási szerződést nem kötötte meg. Közömbös, hogy ezt hatósági utasításra tette, illetőleg, hogy arra tekintettel bontotta fel a kapacitásfoglalási szerződést. Egyébként az alperes a szerződéskötéskor elhallgatta, hogy területi illetősége csak a gy-i járás területére terjed ki. Ezért az említett rendelet 43. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződésszegéssel érintett érték 3%-át — 492 750 Ft-ot — köteles megfizetni a felperesnek. Az első fokú bíróság utalt még arra, hogy a felperes a szerződés felbontásához nem járult hozzá és igényéről sem mondott le. A felperes igazgatója csak azt vette tudomásul, hogy az alperes az építési szerződést nem kötheti meg. Ez azonban nem minősül joglemondásnak [Ptk. 208. § (2) bek.]. Az alperes fellebbezésében kérte az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. 117